Ide, vagy a képre kattintva mindnyájan meghallgathatjuk:
Az MVSZ, a Magyarok Világszövetségének a bojkottja
"Nem az volt a probléma - félreértések elkerülése végett -, hogy nem Orbán Viktor személyes jelöltje, Boross Péter nyerte el az elnöki széket, hanem azért beszéltük rá, beszélte rá a miniszterelnök úr, az akkori meg a mostani Boross Pétert, a másik volt miniszterelnököt arra, hogy induljon el annyi idős fejjel - már akkor sem volt éppenséggel fiatal, meg volt miniszterelnökként, ami azért presztizs szempontjából, ha vereséget szenved, mint ahogy az megtörtént, mégiscsak kockázatos vállalkozás volt -, hogy induljon el a Magyarok Világszövetségének elnöki székéért, mert mindenáron meg akartuk akadályozni, hogy Patrubány Miklós legyen az elnök, na most egyenesen, proletár őszinteséggel megmondom..."
Következésképp: Orbán Viktor és Kövér László nem azért kezdett tizenhét évvel ezelőtt "barátkozni" Patrubány Miklóssal, mert Ő a Magyarok Világszövetségének elnöki minőségében valami kifogásolnivalót követett volna el, hanem eleve összeszövetkeztek ellene, hogy megakadályozzák MVSZ elnökké történő megválasztását. Furcsa és szomorú látlelete ez a magyarországi demokráciának és jogállamiságnak, amikor az épp hatalmon levő miniszterelnök összefog a vezető kormánypárt elnökével, aki egyben a titkosszolgálatok feje, és azért, hogy tevőlegesen beavatkozzanak egy pártoktól és kormányoktól független civil szervezet tisztújításába, a legnagyobb magyar nemzeti szervezet, a Magyarok Világszövetsége életébe...
9276/170616
/Forrás: http://www.egipatrona.hu/mvsz/
*
Előzmény:
Megvonták az MVSZ támogatását
Az Országgyűlés kedden este Herényi Károly (MDF) és Pósán László (Fidesz) javaslatára csaknem 237 millió forintot csoportosított át a Magyarok Világszövetségétől (MVSZ) az Illyés Közalapítványhoz, ezzel a szervezet gyakorlatilag elesett a költségvetési támogatástól. Az MVSZ vezetése felháborodva fogadta a döntést, de a kormányfő szerint a parlament nem garantálhatja két évre előre egy rendezetlen helyzetű szervezet költségvetési támogatását.A Magyarok Világszövetsége esetében semmilyen, nyugtalanságra okot adó tényt nem látok. A parlament a kormány által a világszövetség számára javasolt összeget az Illyés Alapítványhoz csoportosította át, tehát azt továbbra is nemzetpolitikai célok szolgálatába állította – közölte tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. Hangsúlyozta: az Illyés Alapítvány mindenki, így az MVSZ számára is elérhető. Orbán Viktor szerint a parlamenttől nem volt elvárható, hogy egy rendezetlen szervezetnek két évre előre támogatást garantáljon. Hozzátette: az MVSZ-nek rendeznie kell sorait, békességet kell teremtenie, és jogilag kezelhető, egyértelmű helyzetet kialakítania.Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett: a világszövetségben kialakult kaotikus helyzetért egyaránt felelős a magyar kormány és a szövetség számos tisztségviselője, köztük Tőkés László tiszteletbeli elnök. Szerinte a parlamentnek törvényt kellene alkotnia az MVSZ működéséről. Csurka István, a MIÉP elnöke elmondta: az Országgyűlés nem véletlenül hozta meg döntését. – Újjá kell szervezni a világszövetséget, mert mostani formájában nem kielégítő a működése – tette hozzá.– Az MDF-ből kiszorult frusztráltak megindították a szellemi és az anyagi taxisblokádot az MVSZ ellen – mondta tegnap Acél Ferenc, a szövetség sajtószóvivője. Patrubány Miklós elnök szerint az Országgyűlés egy tollvonással megfosztotta teljes költségvetési támogatásától a legnagyobb magyar civil szervezetet. Hozzátette: a világszövetség költségvetési támogatásának „lenullázását” paradox módon éppen az ellenzék – kivéve a MIÉP-et – nem támogatta. Az MVSZ elnöki kollégiuma megállapította, hogy a költségvetési megvonás nyilvánvalóan öszszefügg azzal, hogy a szövetséget megpróbálták kirekeszteni a Magyar Állandó Értekezletről is. Patrubány Miklós korainak nevezte azt a kérdést, hogy milyen forrásokból finanszírozzák a jövőben a szervezet működését. Ugyanakkor leszögezte: számítanak a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására.
/Forrás: https://mno.hu/migr_1834/ 2000. december 14./*B.Kiss-Tóth László 2017.06.21.
*
*Míg az Antall-kormány által előszeretettel létrehozott és az utána következő kormányok által is anyagilag százmilliókkal támogatott Illyés Közalapítvány működése 2007-ben csúfos véget ért, addig a Magyarok Világszövetsége a legelső Fidesz-kormány máig tartó támogatás-megvonása ellenére, ha nehezen is, de mind a mai napig él és virágzik. Mert az igazmagyarok összetartják... *B.Kiss-Tóth László 2017.06.21.
*
Novák Lajos:
Az alapítványnak elévülhetetlen szerepe volt abban, hogy az IKA megalapításától vezérelve számos önszerveződő kezdeményezés jelent meg: közösségek, egyesületek, alapítványok, civil szövetségek a kultúrától az oktatáson keresztül a szociális területen át a gazdaságig és a politikáig kezdték behálózni a határon túli magyar társadalmat. Kialakult az a tanácsadói, politikusokból és szakemberekből álló elit, amely megpróbálta a maga igényei szerint befolyásolni a támogatások rendszerét. De mindezért vagy ennek ellenére a támogatások jó helyre kerültek, a határon túli közösségek céljait szolgálták. Kialakultak az alkuratóriumok, majd az azokon belül működő szaktestületek. Létrejött egy határon túli irodahálózat, amely hatékonyan tudta segíteni a pályázatok meghirdetését, begyűjtését, feldolgozását, előzetes ellenőrzését, a támogatások eljuttatását, az elszámolásokat, a hiányok behajtását. Ezek az irodák nagyfokú helyismerettel rendelkeznek mind a mai napig, és szervesen illeszkednek a határon túli civil hálózatok rendszerébe.
Az IKA aranykorát a Fidesz-kormány alatt élte. Nem tagadom, voltak hibák. Több tévedés is történt. De tény, hogy a napi politika fontosnak tartotta az alapítványt és a megvalósítandó célokat. Ezzel összhangban pedig a támogatások összege is jelentősen megnőtt. Jelentős projektek nőttek ki, többrégiós átfogó programok jöttek létre az oktatás, a kultúra, a tudomány és a média terén is. Teljes mértékben kiépült az IKA határon túli irodai, alkuratóriumi és szaktestületi láncolata. A döntések háromszintűvé váltak: szaktestület–alkuratórium–
A gondok is inkább ott jelentkeztek, hogy hirtelen több és megnövekedett igénynek kellett megfelelni: több ezer pályázatot már nehéz volt a hagyományos papíralapú technikákkal karbantartani, a modernizációval a pályázati rendszer digitalizálása elkerülhetetlenné vált. Több egyéb probléma is megoldásra várt. A hasonló alapítványokkal és szervezetekkel (Határon Túli Magyarok Hivatala, Apáczai Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Mocsáry Alapítvány) szükséges egyeztetni a támogatási koncepciókat. Közös adatbázist kellett volna építeni, szigorítani az elszámolásokat, fokozottan betartatni a határidőket, vizsgálni a támogatások hatékonyságát, helyszíni szemléket lebonyolítani. Felmerült egy normatív támogatási rendszer kialakításának szükségessége is: ad hoc döntésekből nem lehet hosszú távon építkezni. Tartalmilag megmaradtak a kis összegű, pár tízezer forintos támogatások (falunap, egyszerűbb technikai berendezések stb.), és ezek mellett fokozottan megjelentek az igények a nagy összegű, hosszú távú beruházások iránt: templom-, kultúrház-, művelődésiközpont-építés, színház-, média-, könyvtártámogatás, szórványkollégiumok, felsőoktatás stb. Érdemes tanulmányozni a tizenhat évet átfogó támogatási adatbázist (www.ika.hu).
Az IKA kapta meg a kedvezménytörvényben megfogalmazott oktatási-nevelési támogatások kezelésének jogát. Széles irodahálózat épült ki a határon túli pedagógusszövetségek segítségével. Több tízezer határon túli család kapott jelentős támogatást a gyermekek oktatására. A 2002-es kormányváltás után felgyorsultak az IKA körül az események. Partneralapítványok szűntek meg. Lejárató hangvételű cikkek kezdték uralni a médiát, amelyek korrupcióról és visszaélésekről számoltak be, és azóta sem olvasható egyetlen médiumban sem pozitív hangvételű hír az IKA-ról. Több hónapos állóháború után felállt az új kuratórium, amely képtelen volt kezelni a helyzetet.
Az oktatási-nevelési támogatások ügye a Határon Túli Magyarok Hivatalához került át. Az Állami Számvevőszék hónapokon át vizsgálta az IKA pénzügyeit, de pár észrevételtől eltekintve nem talált komolyabb szabálytalanságokat. Egy pályázó ellen még sikertelen bírósági pert is kezdeményezett az új kuratórium. A sajtó a per visszhangjától volt hangos. A kormány által juttatott támogatás először csak reálértékben csökkent. Nincsen pozitív imázs, nem kaptunk hírt eredményes pályázatokról, pedig szép számmal voltak ilyenek. Nem történt utalás az Illyés-évfordulóra, nem volt tizenöt éves jubileum. Megszűnt a horvátországi alkuratórium, további problémák jelentkeztek az ukrajnai alkuratóriumban. Megszűntek a nagy projektek. Pozitívumként talán egy könyvtár-támogatási projektet tudok említeni (továbbá nagy fenntartásokkal az EU-pályázatokhoz nyújtandó önrészprojektet). A meglevő külső és belső gondokat továbbra sem sikerült feloldani. Az irodán belül is érzékelhető volt a leépülés. Illyés Mária, az alapítvány névadójának lánya már nem vett részt a kuratórium munkájában. A kormányzat létrehozta az IKA struktúrájával párhuzamosan a Szülőföld Alapot, majd fokozatosan tovább csökkentette az IKA támogatását. Pomogáts Béla, a kuratórium elnöke ugyan tiltakozott, de hiteltelenül, nagyon későn és nagyon visszafogottan.
2006. december 27-én a kormány megszüntette az Illyés Közalapítványt. A Gyurcsány-kormány döntésének indokai elfogadhatatlanok, és mindenféle szakmai alapot nélkülöznek. Egy meglevő és működő struktúrát vertek szét érdemi reformkísérlet nélkül. Számomra az Illyés Közalapítvány a nemzeti integrációra, az egységes magyar nemzetre irányuló közösségi akaratot testesítette meg, hibáival együtt is.
Sokat szenvedett, élhetett volna még, de talán már jobb is így neki. Nyugodjon békében!
(Novák Lajos)
A szerző az Illyés Közalapítvány volt munkatársa
/Forrás: https://mno.hu/velemeny/
