2017. június 25., vasárnap

Drogkörkép: így kábítja magát a magyar


A heroint illetően változatlanul tranzitország vagyunk, de jó néhány drogféléről elmondható: hazánk is piac. A fű, a kokain és a szintetikus szerek más-más útvonalon jutnak el Magyarországra.
A héten a Nemzeti Nyomozó Iroda lekapcsolt egy háromfős társaságot: a rendőrség szerint egy húszéves lány Brazíliából csempészett Magyarországra 40 millió forint értékű kokaint. Jelentős fogás, más oldalról nézve viszont úgy is mondhatnánk: csepp a tengerben.
A Bors összeállításából most kiderül: a különböző szerek honnan és hogyan jutnak az országba. A cikkünkben szereplő adatok a Nemzeti Drog Fókuszpont 2016-os éves jelentéséből származnak. Ennek elkészítésében szakemberek, például a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársai vettek részt.
Rejtett rekeszek
Vietnami bűnözői csoportok jellemzően Csehországból csempészik autóval a kannabiszt, a magyar drogkereskedők ugyanakkor főként Hollandiából hozzák az országba a marihuánát. A főleg nyugat-európai piacra szánt, jobb minőségű „skunk” kannabisz Albániából jön. Teherautókban rejtik el, és egyszerre nagyobb mennyiségeket (250–400 kilogramm) hoznak.
A heroin Afganisztánból, Törökországon keresztül, a klasszikus Balkán-útvonalon érkezik. Az anyag nagy része az EU más országaiba kerül, rendkívül kis mennyiség jut a hazai piacra. A román és szerb határon járművek rejtett rekeszeiben csempészik át.
A kokainnak többféle útvonala van: egyrészt Spanyolországból vagy Hollandiából hozzák Magyarországra gépkocsikon, másrészt továbbra is jellemző, hogy közvetlenül Dél-Amerikából csomagokban vagy lenyelve, gyomorban csempészik be repülőn.
Haláldrog a netről
A szintetikus kábítószerek, az amfetamin és az ecstasy elsősorban Belgiumból és Hollandiából jut el hozzánk. Általában autókkal és buszokon csempészik, mivel a schengeni határokon belül ez a legkevésbé kockázatos módszer.
Az új pszichoaktív szerek beszerzési forrása jellemzően Kína. A kereskedők, de akár közvetlenül a fogyasztók is interneten keresztül rendelik meg, és csomagküldő szolgálatokon keresztül szállíttatják az országba. Ezek különösen veszélyesek, a megrendelőnek gyakran fogalma sincs a szer kémiai össze­tételéről.
Az iskolás korúak körében legelterjedtebb ­a marihuána © Thinkstock
Magyar rabok külföldön
2015-ben 6625 olyan nyomozást zárt le a magyar rendőrség, ami kábítószeres bűncselekmény miatt indult. A drogügyek az összes regisztrált bűncselekmény 2,4 százalékát tették ki. Ezek csaknem negyven százalékát a fővárosban vagy Pest megyében követték el.
Kevesen tudják, hogy azok a magyarok, akik külföldön raboskodnak, jelentős arányban drogbűntett miatt kerültek börtönbe. Pontos nyilvántartás nincs a számukról, becslések szerint 600–800 honfitársunkról van szó.

CSÍPŐS

Ha figyelembe vesszük, hogy az egymillió alkoholista országában ugyanennyien drogoznak is, akkor bátran kijelenthető: kábításban veri a világot a magyar!
Huszti Zoltán
Minden ötödik fiatal
A 18 és 64 év közötti magyarok közül minden tizedik, a 18–34 éves korosztályban nagyjából minden ötödik ember vett már magához valamilyen tiltott drogot. A felnőtt népességben a legtöbben marihuánát vagy hasist próbáltak ki (7,4 százalék), és a többi szerhez képest kimagasló az ecstasy aránya: négy százalék. A két legnépszerűbb szert – tőlük jelentősen elmaradva – a szintetikus kannabinoidok (1,9%), az amfetamin (1,7%) és a dizájnerdrogok (1,3%) követik.
Az iskolás korúak körében legelterjedtebb kábítószer a marihuána a 9–10. évfolyamon. Döbbenetes és figyelmeztető tény: a második helyen az új pszichoaktív szer áll.
borsonline.hu

2017. június 24., szombat

Negatív diszkrimináció?


Nem az a baj, hogy az egyházi iskolák miért kapnak annyit, 
hanem az a baj, hogy az állami iskolák miért nem kapnak annyit. 
Szerintem meg az egyes felekezeti iskolák között is óriási a diszkrimináció...*B.Kiss-Tóth László
*
OrianaF:

Kissé már túlszereti az állam az egyházakat

A következő tanévben az állami iskolába járó gyerekek támogatása 58,3 ezer forintra csökken, míg az egyházi iskolákba járóké 200 ezerre nő. A különbség az intézmények között tehát 3,4-szeresére növekszik. A különbség a dologi költségeknél jelentkezik igazán, nem a tanárok fizetésénél. Mindezek ismeretében úgy tűnik, hogy az állam súlyosan diszkriminálja saját intézményrendszerébe járó diákjait, vagyis az összes diák 80 százalékát, miközben tavaly egy kormányrendelettel 118 milliárdos támogatást ítéltek oda az egyházaknak.

orban-semjen-papok_0.jpg
Háromszoros különbség
A Költségvetési Felelősségi Intézet a tavalyi költségvetés alapján kiszámolta, hogy az állami iskolákba járó gyerekek egy főre jutó támogatási összege (61,3 ezer forint) 2,6-szor kevesebb mint az egyházi iskolákba járóké (160 ezer forint). Ha ez nem lenne elég vérlázító, a következő tanévben az állami iskolába járó gyerekek támogatása 5 százalékkal (58,3 forintra) csökken, az egyházi iskolába járóké pedig 200 ezerre nő. A különbség tehát fokozódik, 3,4-szeresre.
Ezzel szemben Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára azt állítja, hogy az egyházi iskolák sem kapnak többet, mint az állami intézmények. Azt is elmondta, hogy amit például az állami intézmények beruházásra költenek, azt az egyházi fenntartók nem kapják meg.
Palkovics László oktatási államtitkár viszont nagyon is látja a különbségetmíg a tanárok bérére ugyanannyi jut, addig a dologi költségeknél más a helyzet. Ide tartozik például a közműdíjak, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezése.
Ráadásul a jogszabályok alapján súlyos különbségek vannak az „állami” és az egyházi intézmények jogosultságai között is: pl. az egyházi iskoláknak nincs körzeti ellátási kötelezettségük, így kiválogathatják a legjobb képességű diákokat, akár az egész országból is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felhívja a figyelmet, hogy az államosítás legfőbb célja az volt, hogy megszüntesse az ország különböző területei közötti kriminális különbségeket. Egyforma magas színvonalat teremtünk, mondta az akkori államtitkár – ám ez az első pillanattól sem volt igaz, mert az egyházi iskolák finanszírozása mindig magasan meghaladta az „államiakét”, s mint látjuk, ez a különbség tovább nő.
Sajnos a helyzet az, hogy az állami iskolákra szánt pénz azok rövid pórázos működtetésére sem biztos, hogy elég, míg az egyházi iskolák valószínűleg biztosítani tudják a színvonalas oktatást, hiszen a bőkezű állami támogatások mellett ott vannak még az egyházak saját bevételei és az egyházi egy 1 százalékok is.
Mindezek azt mutatják, hogy az állam súlyosan diszkriminálja saját intézményrendszerébe járó diákjait (mintegy az összes diák 80 százalékát!).
A fennálló helyzettel kapcsolatban ezért a PDSZ utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményez, és az EBH-hoz is fordul, ha erre a jogszabály lehetőséget ad.
Intézmények átadása
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben emlékeztet, hogy az ezredforduló környékén az egymást váltó kormányokon átívelő – az önkormányzatok kollektív kifosztását eredményező – megszorítások „eredményeként” a csődközeli helyzetbe kerülő addigi fenntartók szinte sorban álltak az egyházaknál, hogy átadhassák intézményeiket. Ez azt jelentette, hogy 2010-re már 572 iskola került az egyházak fenntartása alá. Ekkor még nem volt elvárás – sem a szülőknél, sem a pedagógusoknál – a hitéleti tevékenység.
Az egyházi átvétel folyamata a második Fidesz-kormány megalakulását követően gyorsult fel igazán.  2016/17-ben 1308 ilyen intézmény van, és mára általános elvárás a hitéleti tevékenység mind a diákok, pedagógusok és a szülők körében is. Ráadásul számtalan helyről érkezik jelzés az érdekvédelmi tevékenység akadályozásáról is.
118 milliárd támogatás
Azt, hogy a Fidesz számára fontosak az egyházak, az is bizonyítja, hogy egy tavalyi kormányrendelettel suttyomban megdobták őket 118 milliárd forinttal. A Civilek a Költségvetésről projekt keretében Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője közérdekű adatigényléssel próbálja kideríteni, pontosan milyen dokumentumok alapján, mire kapták az egyházak a közpénzt. 
szerzodes.jpg
Romhányi az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) március közepén lehetőséget kapott, hogy betekintsen a szerződésekbe. Mint kiderült, a támogatást a 2016. január 1. és 2017. december 31. közötti beruházásokra lehet felhasználni, vagyis akár a kormányrendelet hatálybalépése előtt elkészült projektet is kifizettethetik az állammal. Ráadásul több mint 200 projektötlet részletes költségbecslését ráértek február végéig beadni. Márciusban annyit lehetett még megtudni, hogy hiánypótlásra szólítottak fel több egyházmegyét, vagyis a költségbecslések akkor még biztosan nem voltak készen.
Romhányi szerint így egyértelművé vált, hogy „először a pénzt odaadták az egyházaknak, és csak azután derült ki, hogy valójában mire mehet az adófizetők 118 milliárd forintja. Bár ez lehet, hogy a mai szabályok szerint jogszerű, de nagyon nehéz elképzelni, hogy az illetékes miniszter a saját pénzét is így osztogatná”.
Romhányi a költségbecsléseket is szerette volna megnézni, ám az Emmi alá tartozó Támogatáskezelő a nagyjából 1000 oldal kiadásáért 156 ezer forintot kért volna el. Romhányi elektronikus úton kérte az iratokat, ezért az adatok kikeresése, szkennelése és anonimizálása miatt számítanak fel díjat. Romhányi szerint ez azért is furcsa, mivel ezekben az anyagokban a kapcsolattartó telefonszámán kívül elvileg semmi sem lehet titkos.
Éppen ezért levélben kérte meg Péterfalvi Attilát, az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjét, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben.
Félreértés ne essék! Ahogy a PDSZ is felhívja rá a figyelmet közleményében, nem azzal van a baj, hogy az egyházi iskolák megbecsült részei a társadalomnak, hanem azzal, hogy az állami iskolákba járó diákok tömegei kimaradnak ezekből a lehetőségekből. Az egyházi iskolákba járók esetében ráadásul sérül a világnézetileg el nem kötelezett oktatáshoz való jog.

Záróvizsga az Altiszti Akadémián

Ellentétes álláspontok a migrációról - Echo Tv

2017. június 22., csütörtök

Kövér László: Proletár őszinteséggel megmondom...

 

Szövegközi kép 2Patrubány Miklós, Drábik János és Fuksz Sándor tegnapi nemzetpolitikai előadása során kiderült, hogy mikor kezdődött Kövér László és Orbán Viktor "barátkozása" a Magyarok Világszövetségével, pontosabban Patrubány Miklóssal. A leleplező vallomás Kövér Lászlónak egy lakossági fórumán hangzott el 2010. november 11-én, a Szombathely melletti Gencsapátiban, amikor a 2/3-os FIDESZ-KDNP többségű Országgyűlés elnökét meghívták egy lakossági fórumra, és ahol elhangzott az a kérdés, hogy miért bojkottálja a kormány a Magyarok Világszövetségét? Kövér László "proletár őszinteséggel" válaszolt... 

Ide, vagy a képre kattintva mindnyájan meghallgathatjuk: 

Az MVSZ, a Magyarok Világszövetségének a bojkottja 

"Nem az volt a probléma - félreértések elkerülése végett -, hogy nem Orbán Viktor személyes jelöltje, Boross Péter nyerte el az elnöki széket, hanem azért beszéltük rá, beszélte rá a miniszterelnök úr, az akkori meg a mostani Boross Pétert, a másik volt miniszterelnököt arra, hogy induljon el annyi idős fejjel - már akkor sem volt éppenséggel fiatal, meg volt miniszterelnökként, ami azért presztizs szempontjából, ha vereséget szenved, mint ahogy az megtörtént, mégiscsak kockázatos vállalkozás volt -, hogy induljon el a Magyarok Világszövetségének elnöki székéért, mert mindenáron meg akartuk akadályozni, hogy Patrubány Miklós legyen az elnök, na most egyenesen, proletár őszinteséggel megmondom..." 

Következésképp: Orbán Viktor és Kövér László nem azért kezdett tizenhét évvel ezelőtt "barátkozni" Patrubány Miklóssal, mert Ő a Magyarok Világszövetségének elnöki minőségében valami kifogásolnivalót követett volna el, hanem eleve összeszövetkeztek ellene, hogy megakadályozzák MVSZ elnökké történő megválasztását. Furcsa és szomorú látlelete ez a magyarországi demokráciának és jogállamiságnak, amikor az épp hatalmon levő miniszterelnök összefog a vezető kormánypárt elnökével, aki egyben a titkosszolgálatok feje, és azért, hogy tevőlegesen beavatkozzanak egy pártoktól és kormányoktól független civil szervezet tisztújításába, a legnagyobb magyar nemzeti szervezet, a Magyarok Világszövetsége életébe... 

9276/170616
*
Előzmény:
Megvonták az MVSZ támogatását
Szövegközi kép 1 Orbán Viktor szerint a szövetségnek rendeznie kell sorait
Az Országgyűlés kedden este Herényi Károly (MDF) és Pósán László (Fidesz) javaslatára csaknem 237 millió forintot csoportosított át a Magyarok Világszövetségétől (MVSZ) az Illyés Közalapítványhoz, ezzel a szervezet gyakorlatilag elesett a költségvetési támogatástól. Az MVSZ vezetése felháborodva fogadta a döntést, de a kormányfő szerint a parlament nem garantálhatja két évre előre egy rendezetlen helyzetű szervezet költségvetési támogatását.A Magyarok Világszövetsége esetében semmilyen, nyugtalanságra okot adó tényt nem látok. A parlament a kormány által a világszövetség számára javasolt összeget az Illyés Alapítványhoz csoportosította át, tehát azt továbbra is nemzetpolitikai célok szolgálatába állította – közölte tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. Hangsúlyozta: az Illyés Alapítvány mindenki, így az MVSZ számára is elérhető. Orbán Viktor szerint a parlamenttől nem volt elvárható, hogy egy rendezetlen szervezetnek két évre előre támogatást garantáljon. Hozzátette: az MVSZ-nek rendeznie kell sorait, békességet kell teremtenie, és jogilag kezelhető, egyértelmű helyzetet kialakítania.Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett: a világszövetségben kialakult kaotikus helyzetért egyaránt felelős a magyar kormány és a szövetség számos tisztségviselője, köztük Tőkés László tiszteletbeli elnök. Szerinte a parlamentnek törvényt kellene alkotnia az MVSZ működéséről. Csurka István, a MIÉP elnöke elmondta: az Országgyűlés nem véletlenül hozta meg döntését. – Újjá kell szervezni a világszövetséget, mert mostani formájában nem kielégítő a működése – tette hozzá.– Az MDF-ből kiszorult frusztráltak megindították a szellemi és az anyagi taxisblokádot az MVSZ ellen – mondta tegnap Acél Ferenc, a szövetség sajtószóvivője. Patrubány Miklós elnök szerint az Országgyűlés egy tollvonással megfosztotta teljes költségvetési támogatásától a legnagyobb magyar civil szervezetet. Hozzátette: a világszövetség költségvetési támogatásának „lenullázását” paradox módon éppen az ellenzék – kivéve a MIÉP-et – nem támogatta. Az MVSZ elnöki kollégiuma megállapította, hogy a költségvetési megvonás nyilvánvalóan öszszefügg azzal, hogy a szövetséget megpróbálták kirekeszteni a Magyar Állandó Értekezletről is. Patrubány Miklós korainak nevezte azt a kérdést, hogy milyen forrásokból finanszírozzák a jövőben a szervezet működését. Ugyanakkor leszögezte: számítanak a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására.

 /Forrás: https://mno.hu/migr_1834/  2000. december 14./*B.Kiss-Tóth László 2017.06.21.

*

*Míg az Antall-kormány által előszeretettel létrehozott és az utána következő kormányok által is anyagilag százmilliókkal támogatott  Illyés Közalapítvány működése 2007-ben csúfos véget ért, addig a Magyarok Világszövetsége a legelső Fidesz-kormány máig tartó támogatás-megvonása ellenére, ha nehezen is, de mind a mai napig él és virágzik. Mert az igazmagyarok összetartják... *B.Kiss-Tóth László 2017.06.21.

*

Novák Lajos:

Az alapítványnak elévülhetetlen szerepe volt abban, hogy az IKA megalapításától vezérelve számos önszerveződő kezdeményezés jelent meg: közösségek, egyesületek, alapítványok, civil szövetségek a kultúrától az oktatáson keresztül a szociális területen át a gazdaságig és a politikáig kezdték behálózni a határon túli magyar társadalmat. Kialakult az a tanácsadói, politikusokból és szakemberekből álló elit, amely megpróbálta a maga igényei szerint befolyásolni a támogatások rendszerét. De mindezért vagy ennek ellenére a támogatások jó helyre kerültek, a határon túli közösségek céljait szolgálták. Kialakultak az alkuratóriumok, majd az azokon belül működő szaktestületek. Létrejött egy határon túli irodahálózat, amely hatékonyan tudta segíteni a pályázatok meghirdetését, begyűjtését, feldolgozását, előzetes ellenőrzését, a támogatások eljuttatását, az elszámolásokat, a hiányok behajtását. Ezek az irodák nagyfokú helyismerettel rendelkeznek mind a mai napig, és szervesen illeszkednek a határon túli civil hálózatok rendszerébe. 
Az IKA aranykorát a Fidesz-kormány alatt élte. Nem tagadom, voltak hibák. Több tévedés is történt. De tény, hogy a napi politika fontosnak tartotta az alapítványt és a megvalósítandó célokat. Ezzel összhangban pedig a támogatások összege is jelentősen megnőtt. Jelentős projektek nőttek ki, többrégiós átfogó programok jöttek létre az oktatás, a kultúra, a tudomány és a média terén is. Teljes mértékben kiépült az IKA határon túli irodai, alkuratóriumi és szaktestületi láncolata. A döntések háromszintűvé váltak: szaktestület–alkuratórium–főkuratórium. A támogatási igények és a támogatások összege évről évre folyamatosan emelkedett. 
A gondok is inkább ott jelentkeztek, hogy hirtelen több és megnövekedett igénynek kellett megfelelni: több ezer pályázatot már nehéz volt a hagyományos papíralapú technikákkal karbantartani, a modernizációval a pályázati rendszer digitalizálása elkerülhetetlenné vált. Több egyéb probléma is megoldásra várt. A hasonló alapítványokkal és szervezetekkel (Határon Túli Magyarok Hivatala, Apáczai Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Mocsáry Alapítvány) szükséges egyeztetni a támogatási koncepciókat. Közös adatbázist kellett volna építeni, szigorítani az elszámolásokat, fokozottan betartatni a határidőket, vizsgálni a támogatások hatékonyságát, helyszíni szemléket lebonyolítani. Felmerült egy normatív támogatási rendszer kialakításának szükségessége is: ad hoc döntésekből nem lehet hosszú távon építkezni. Tartalmilag megmaradtak a kis összegű, pár tízezer forintos támogatások (falunap, egyszerűbb technikai berendezések stb.), és ezek mellett fokozottan megjelentek az igények a nagy összegű, hosszú távú beruházások iránt: templom-, kultúrház-, művelődésiközpont-építés, színház-, média-, könyvtártámogatás, szórványkollégiumok, felsőoktatás stb. Érdemes tanulmányozni a tizenhat évet átfogó támogatási adatbázist (www.ika.hu). 
Az IKA kapta meg a kedvezménytörvényben megfogalmazott oktatási-nevelési támogatások kezelésének jogát. Széles irodahálózat épült ki a határon túli pedagógusszövetségek segítségével. Több tízezer határon túli család kapott jelentős támogatást a gyermekek oktatására. A 2002-es kormányváltás után felgyorsultak az IKA körül az események. Partneralapítványok szűntek meg. Lejárató hangvételű cikkek kezdték uralni a médiát, amelyek korrupcióról és visszaélésekről számoltak be, és azóta sem olvasható egyetlen médiumban sem pozitív hangvételű hír az IKA-ról. Több hónapos állóháború után felállt az új kuratórium, amely képtelen volt kezelni a helyzetet. 
Az oktatási-nevelési támogatások ügye a Határon Túli Magyarok Hivatalához került át. Az Állami Számvevőszék hónapokon át vizsgálta az IKA pénzügyeit, de pár észrevételtől eltekintve nem talált komolyabb szabálytalanságokat. Egy pályázó ellen még sikertelen bírósági pert is kezdeményezett az új kuratórium. A sajtó a per visszhangjától volt hangos. A kormány által juttatott támogatás először csak reálértékben csökkent. Nincsen pozitív imázs, nem kaptunk hírt eredményes pályázatokról, pedig szép számmal voltak ilyenek. Nem történt utalás az Illyés-évfordulóra, nem volt tizenöt éves jubileum. Megszűnt a horvátországi alkuratórium, további problémák jelentkeztek az ukrajnai alkuratóriumban. Megszűntek a nagy projektek. Pozitívumként talán egy könyvtár-támogatási projektet tudok említeni (továbbá nagy fenntartásokkal az EU-pályázatokhoz nyújtandó önrészprojektet). A meglevő külső és belső gondokat továbbra sem sikerült feloldani. Az irodán belül is érzékelhető volt a leépülés. Illyés Mária, az alapítvány névadójának lánya már nem vett részt a kuratórium munkájában. A kormányzat létrehozta az IKA struktúrájával párhuzamosan a Szülőföld Alapot, majd fokozatosan tovább csökkentette az IKA támogatását. Pomogáts Béla, a kuratórium elnöke ugyan tiltakozott, de hiteltelenül, nagyon későn és nagyon visszafogottan. 
2006. december 27-én a kormány megszüntette az Illyés Közalapítványt. A Gyurcsány-kormány döntésének indokai elfogadhatatlanok, és mindenféle szakmai alapot nélkülöznek. Egy meglevő és működő struktúrát vertek szét érdemi reformkísérlet nélkül. Számomra az Illyés Közalapítvány a nemzeti integrációra, az egységes magyar nemzetre irányuló közösségi akaratot testesítette meg, hibáival együtt is. 
Sokat szenvedett, élhetett volna még, de talán már jobb is így neki. Nyugodjon békében! 
(Novák Lajos)
A szerző az Illyés Közalapítvány volt munkatársa

/Forrás: https://mno.hu/velemeny/illyes-kozalapitvany-elt-tizenhat-esztendot-459859  2007. január 20./*B.Kiss-Tóth László 2017.06.21.

2017. június 21., szerda

Mi már kipróbáltuk az atlétika pályát a győri EYOF-központban - videó, fotók

Mi már kipróbáltuk az atlétika pályát a győri EYOF-központban - videó, fotók
A végső visszaszámlálás tart: 34 nap van hátra és megnyitja kapuit a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál. A 6,6 milliárdos sportlétesítményben a 72 órás próbaüzem sikerrel megtörtént, a használatbavételi engedély folyamatban van. A burkolási, festési munkák befejeződtek, jelenleg a sportpályákra koncentrálnak gőzerővel a szervezők.

1500 ülőhely az atlétikai pálya mellett

A szabadtéri atlétikai pályára lefektették a speciális ízületkímélő, vörös-sárga színű rekortánt, a távolugró gödrök és a dobókör szintén készen várják Európa legtehetségesebb ifjúsági atlétáit. A kilenc kemény borítású teniszpálya közül többre már elhelyezték a zöld-lila színű, három rétegű felületet. Ugyanilyen kemény borításon rendezik az egyik legjelentősebb amerikai profi teniszversenyt, a Miami Opent.

"A sportpályák és -szerek építése mellett hamarosan helyükre kerülnek a bútorok, az öltözőszekrények. A mobillelátók telepítése szintén zajlik, csak az atlétikai pálya köré 1500 ülőhelyet rögzítünk" - mondta Simon Csaba, az építtető Győr Projekt Kft. ügyvezetője. A sportlétesítményt övező 400 új parkoló többsége szintén kész.

 


Az összes győri helyszín

Cikksorozatunkban elsősorban a Radnóti utcai új sporttelepre helyeztük a hangsúlyt - az atlétika, a torna, a cselgáncs és a tenisz versenyeket rendezik itt -, de más győri helyszíneken is küzdenek majd a csillogó érmekért a fiatal tehetségek. A kézilabdára az Audi Aréna Győr sportcsarnokban, a kosárlabdára a Mobilis melletti új kiscsarnokban és a Bercsényi-iskolában, a röplabdára az Egyetemi Csarnokban kerül sor. Az úszószámokat az új győri uszodában tartják, a kerékpározás versenypályája érinti a keleti elkerülőt. A kajak-kenu pályát Aranypart II.-n, a holtágon jelölik ki.

"Utóbbi helyszíneken is dolgozunk többek közt a szükséges infrastruktúra telepítésén, a belépési pontok kialakításán. A győri uszodát június 21-25-ig nem vehetik igénybe az úszók a serdülő Országos Bajnokság miatt. Utóbbi viadal hivatalos tesztverseny az EYOF-ra. Utána július 17-ig újra látogatható lesz az uszoda" - közölte Simon Csaba. Ami biztos, hogy a budapesti vizes vb előtt a klasszisokkal teletűzdelt felnőtt holland válogatott is tart edzéseket a győri uszodában.

 
Ugyanilyen teniszpályán vívta Federer és Nadal a miami-i verseny döntőjét pár hónapja.


1000 fős gyereksereg

Az EYOF után mi lesz a sportkomplexum sorsa? - vetettük fel. "Ahogyan az uszodát a Győri Úszó Sportegyesület közel 600 fős utánpótlása használja, az olimpiai csarnokokat a Győri Atlétikai Club 1000 fős gyerekserege lepi majd el. Üresen biztosan nem maradnak a sportpályák, a létesítmény kiváló edzőtáborozási lehetőségeket nyújt. Augusztusban például a magyar cselgáncs válogatott 180-200 fővel készül majd nálunk" - hallottuk Simon Csabától. A sportlétesítmény karbantartási munkálataira a közbeszerzés előkészítése folyamatban van, míg a büfék üzemeltetésére pályázatot írtak ki. A belsős és külsős kollégákkal együtt körülbelül 100 új munkahely jön létre a Radnóti utcai új sporttelepen.
Olimpiai Sportpark

A győri menetrendben a "Radnóti Miklós utca, Bercsényi liget" buszmegállóhely neve "Olimpiai Sportpark"-ra változott június közepén.

Magyar püspökök a menekültek mellett

A Menekültek Világnapjára Beer Miklós váci római katolikus megyés püspök és Fabiny Tamás evangélikus püspök közös videoüzenetben biztosították támogatásukról a menekülteket, és kértek másokat is, hogy tegyenek hasonlóképpen.
„Minden nap emberek ezreit űzik el az otthonukból a háborúk. Olyan embereket, mint ön. Olyan embereket, mint én" –  hangzik el a videóban.

A két egyházi elöljáró hangsúlyozta, ezek az emberek az erőszak elöl menekülnek és mindenüket hátrahagyják, mindenüket, kivéve az álmaikat és a reményt, hogy egy békésebb jövőt találnak.

„Hisszük, hogy minden menekült megérdemli, hogy biztonságban éljen. Mi a menekülteket támogatjuk" – tették hozzá a videoüzenetben.


 

Fának csapódott - Halálos baleset a 84-es főúton Peresztegnél - fotók

A rendőrség közleményéből kiderült, a helyszíni szemle adatai szerint egy személygépkocsi közlekedett a 84-es számú főúton Sopronkövesd irányából Nagycenk felé, amikor a 104-es kilométerszelvénynél eddig tisztázatlan körülmények között az úttestről lehaladt és egy fának ütközött, majd az út melletti füves területen állt meg. A közlekedési baleset következtében a személyautó 37 éves vezetője olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

A közúti közlekedési baleset bekövetkezésének körülményeit a Soproni Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya vizsgálja.
Halálos baleset a 84-es főúton Peresztegnél



Előzmények - Életét vesztette egy ember, amikor autója letért az útról, majd az oldalára borult a 84-es főút 106-os kilométerénél, Pereszteg közelében - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerdára virradó éjszaka.

A baleset áldozatát feszítővágóval szabadították ki a járműből a tűzoltók. Az érintett útszakaszt a mentés idejére lezárták a forgalom elől.

Fának csapódott - Halálos baleset a 84-es főúton Peresztegnél - fotók
kisalfold.hu

Korábbi bejegyzések

Vezető hírek

Portfolio.hu Online Gazdasági Újság

Híradó

HunHír.Hu

kisalfold.hu - A címoldalon