EURÓPA VISSZATÉRHET ÖNMAGÁHOZ

AZ ALKOTMÁNYOS GARANCIA NÉLKÜLÖZHETETLEN A SZUVERENITÁSUNK MEGŐRZÉSÉHEZ
Gyakran hajlamosak vagyunk túlértékelni egyes politikusok nyilatkozatait, véleményük látszólagos megváltoztatását, akár korábbi álláspontjuk hibás voltának beismerését. Mi, magyarok egyébként is hajlamosak vagyunk a megalapozatlan eufóriára és az indokolatlan borúlátásra egyaránt – bármiről is legyen szó. A politikában különösen fontos a kellő visszafogottság, a higgadt értékelés, és a gyanakvás sem árt. 
Érdekek, azaz hátsó szándékok nélkül ugyanis ritkán változtatnak jelentősen korábbi véleményükön a politikusok, főként ha nagyhatalmak vezetőiről van szó. Az utóbbi napok európai fejleményeit is óvatos optimizmussal kell értékelni, mert bár változás tapasztalható meghatározó uniós országok bevándorláspolitikájában, az igazi fordulat még nem jött el.
Kétségtelen, hogy Angela Merkel német kancellár először mondott ki olyan igazságokat, mint hogy „a magyar–szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi”, illetve azt, hogy „Magyarország bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát uniós külső határa védelmével”.
A „minden szírek” védelmező angyala végre kimondta az igazságot, kár, hogy néhány éves késéssel. Az érem másik oldalán viszont mindjárt ott fénylik az a kijelentése, hogy „közös európai megoldásra van szükség, egyik ország sem változtathatja meg egyoldalúan az európai uniós menedékjogi politikáját”.
Ez az egyértelmű figyelmeztetés ráadásul azon a berlini sajtóértekezleten hangzott el, amelyet Merkel az osztrák kancellárral folytatott megbeszélése után tartott Sebastian Kurzcal. Ausztriának kiemelt szerep jut a következő hónapokban, hiszen július elsejétől átveszi az Európai Unió soros elnökségét Bulgáriától.
A féléves ciklus mozgalmasnak ígérkezik, már csak azért is, mert Ausztriának konkrét tervei vannak a migrációs válság enyhítésére, például a Frontex határőreinek afrikai bevetésével akadályozná a migránsok Európába jutását, valamint lezárná az osztrák határokat is, ha megismétlődne a 2015-ös migrációs válság. Ezek az elképzelések nem feltétlenül egyeznek a Bundeskanzlerin elveivel, ezért komoly viták várhatók a két német ajkú ország vezetői között is.
Merkel gondjait gyarapítja az is, hogy saját pártcsaládján belül is egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, a bajor keresztényszociális unió (CSU) sokkal szigorúbb bevándorláspolitikát sürget, mint amit a kereszténydemokrata unió (CDU) képvisel pillanatnyilag.
Sebastian Kurz pedig nem kertelt, védelmébe vette országa bevándorlási gyakorlatát, amelynek célja, hogy feltartóztassa a migrációs áramlatokat. Merkel ezzel szemben a humanitárius segítségnyújtás kötelességét hangsúlyozta.
Egyelőre tehát abban van egyetértés csupán, hogy erősíteni kell a külső határok védelmét, de ennek módjáról már eltérnek az álláspontok. Az új olasz kormány – ígéretéhez híven – bekeményített, és a tengeren érkező migránsokat igyekszik távol tartani kikötőitől. Olaszország azzal verte ki a biztosítékot a multikulturális agyrém híveinél, hogy vasárnap megtagadta a Soros György-féle civil szervezetek által működtetett, 629 migránst szállító mentőhajó kikötését.
Az Aquariuson utazó migránsokat Málta sem volt hajlandó befogadni, végül olasz hajók segítségével szállítják át őket Spanyolországba, amely felajánlotta, hogy fogadja a jövevényeket. Persze Giuseppe Conte kormánya kapott is hideget-meleget, elsősorban Párizstól: Emmanuel Macron elnök cinikusnak és felelőtlennek nevezte az olaszok lépését. A válasz sem maradt el, Matteo Salvini belügyminiszter a franciák álszentségére hívta fel a figyelmet, ugyanis a vállalt közel tízezres migránskvótából eddig csupán 640 menedékkérőt vettek át.
A helyzet tehát semmivel nem egyszerűbb, mint az utóbbi három évben, a 2015-ös migránsinvázió kezdete óta bármikor. Ennek fényé­ben kell látni Angela Merkel látszólagos „pálfordulását” is, ha bárki azt gondolná, hogy már győztünk, és a magyar bevándorláspolitikai modell nyert ügynek tekinthető az unióban.
Az Európai Tanács június végi ülésén nyilvánvalóan el fog bukni a Dublin IV-nek nevezett menekültügyi rendelettervezet, amelynek lényege a menedékkérők kötelező elosztása a tagállamok között.
Közös európai megoldásról így nem beszélhetünk belátható időn belül, a probléma nem oldódik meg, ezért is fontos, hogy a nemzeti kormányok gondoskodjanak saját országuk védelméről. Ezt teszi az új olasz kabinet, az osztrákok, és könnyen lehet, hogy a német Bundestagban is felülkerekedik majd a kőkemény bajor álláspont.
A magyar Országgyűlés már tárgyalja az alaptörvény-módosítást, amelynek meghatározó eleme hazánk szuverenitásának erősítése. Nincs mire várni, a kétharmados kormánytöbbséget kihasználva minél előbb meg kell szavazni a módosítást, amely kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett.
A politika széljárása változhat bármilyen irányba, ezért az igazi biztonságot csak mi magunk, a saját jogszabályainkkal, alkotmányos garanciákkal teremthetjük meg. Igaz, hogy az osztrák kormánnyal most egy platformon vagyunk a migrációs kérdéskört tekintve, de itt is van ok az óvatosságra, hiszen Ausztriában – Németországhoz hasonlóan – jelentős számú illegális bevándorló torlódott fel, és Kurzék szeretnének megszabadulni tőlük.
Az osztrák kancellár az említett berlini sajtóeseményen a határok védelme mellett azt is hangsúlyozta, hogy nem tisztességes azokra az országokra hárítani a felelősséget, amelyek a legtöbb menekültet fogadják be.
A nemzetközi porondon – a részletekben fennálló esetleges nézetkülönbségek ellenére is – Ausztriával, Bajorországgal, a V4-ekkel, valamint Olaszországgal együtt rá lehet kényszeríteni Brüsszelre is a változtatást. Egy év múlva az európai parlamenti választások eredményeként akár valódi fordulat is jöhet, nem csak a migrációs politikában.
A kontinens visszatalálhat önmagához, ismét büszke lehet hagyományaira, kultúrájára, és igen: az európai embertípusra.
Ugyan az ilyen kijelentések egyesek fejében még egyet jelentenek a rassziz­mussal, ideje visszaadni a fogalmaink, szavaink eredeti jelentését. Ennek a nyelvi, kulturális küzdelemnek a megvívása is előttünk áll még.
Aki önmagát, sajátjait, nemzetét nem meri szeretni, egyáltalán vállalni, az nem tud másokat – adott esetben valódi menekülteket – sem tisztelni.
Azoknak a nyugati politikusoknak és „civil jogvédőknek”, akik az emberiességet és a szolidaritást kérik számon másokon, ideje lenne magukba fordulniuk és visszatalálni saját népükhöz, identitásukhoz, amíg van mihez visszatérni.
/Forrás: https://magyaridok.hu/velemeny/europa-visszaterhet-onmagahoz-3193540/ 2018.06.14./

*Megjegyzésem: 
Ausztria  július elsejétől átveszi az Európai Unió soros elnökségét Bulgáriától. 
Gondolom, Sebastian Kurz kancellár lesz az elnöke.
 (Fotó: MTI)
Mint tudjuk, előtte azonban (10.-én) 3 napra miheztartás és a jó kapcsolat bizonyítása végett raportra kellett mennie Izraelbe, Benjámin Netanjahu miniszterelnökhöz.

Kurz mea culpázott, többek között Simon Peresz (volt államelnök) sírját megkoszorúzta, a múzeumban 
holokauszt-túlélővel is találkozott. 
...és itt a képen éppen fogadalmat tesz és kérést intéz Jahvéhoz a jeruzsálemi Siratófalnál:

 (Fotó: GPO/Avi Hayon)


*B.Kiss-Tóth László 2018.06.15.

KORDONOK KÖZÖTT VONULHAT A FŐVÁROSI PRIDE MENETE

A szükséges erők és eszközök mellett kordonelemeket is alkalmazni fog a rendőrség a július 7-i Budapest Pride felvonulás biztosításához – tájékoztatta a Magyar Időket a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Ismertetésük szerint mivel a szervezők az eseményt bejelentették, és tiltó ok nem merült fel, a rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvénnyel összhangban a rendezvényt tudomásul vette.

Karlik Cintia, a 22. Budapest Pride szóvivője az esemény kapcsán korábban elmondta: a vonulást 250 önkéntes kíséri a rendőrökkel együttműködve. A Pride-on közel 50 kamerás jogi megfigyelő is részt vesz, akik minden esetleges atrocitást rögzítenek.
A Jobbikból frissen kizárt Toroczkai László által alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a múlt hét elején közleményében azt írta, amennyiben a kormány nem tiltja be a Budapest Pride-ot, akkor a Magyar Ellenállás keretében lépnek fel a rendezvénnyel szemben.
A homoszexuálisok és más szexuális kisebbségek úgynevezett büszkeségmenetét 2008-ban és 2009-ben zavarta meg nagy számú ellentüntető, akkor Molotov-koktélokat, köveket dobálva támadtak a felvonulókra. Később is voltak kisebb atrocitások, amikor a felvonulás ellenzői tojással dobálták meg vagy bűzös folyadékkal locsolták le a résztvevőket, akik között számosan mások vallási, világnézeti meggyőződését kigúnyoló jelmezben vagy hiányos öltözékben jelentek meg.
A sorozatos rendzavarások miatt éveken át csak kordonok között, a tüntetőktől és a járókelőktől elzárva vonulhatott fel a Pride közvéleményt erősen megosztó közönsége. Tavaly viszont a több ezer résztvevő kordonok nélkül, élőerős rendőri biztosítás mellett sétált végig a városon.
A Pride egy hónapos rendezvénysorozata múlt pénteken indult és július 8-ig tart. A megnyitón részt vett Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője és Ungár Péter (LMP) országgyűlési képviselő, Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere is.
A Soros György által támogatott, a migrációs ügyekben rendre a magyar kormánnyal szemben álló Amnesty International is támogatásáról biztosította a Pride-ot. A felvonulás résztvevői a Városligetből indulnak, az Andrássy úton keresztül vonulnak a Kossuth térig.
*
Kapcsolódó:
B.Kiss-Tóth László:
KURAFIK, HÍMRINGYÓK, FARTÚRÓK, RIBANCOK
(A MÁSság vonulásának néhány pillanatfelvétele)
.
Judapest utcáin minden év derekán
szivárvány színekben vonaglik a MÁSság.
Idekint nincs semmi hamisság, blaMÁSság:
szemlére jönnek a nemrég még eltitkolt
ősrégi szakmából, …a pornóvilágból,
a füstös és drogos lebujok zajából…
.
…e bohóckarnevált, mások is hadd lássák!
*
Kurafik, hímringyók, fartúrók, ribancok
közt vonul az *intern’…, a *global’…, a here,
a *femin’…, *antifa’…, mind, aki, még számít:
közöttük nejestől őszödi, a böszme,
transzban… Ó, ballib’.- aberrális őrület(!),
ott, ahol össznépi jogokat követel
a transzvesz’…, a herma’…, a homo’…, a pedo’…,
a lesbi’…, a bisex’…, az animal’…, a sado’…,
-kérditek, hogy- oda minek kell bármilyen
társadalmi norma, keresztény érzület?
.
…miközben valahol sírdogál a préda
és némán kuksol a klerikális credo…
*
Kétoldalt sorfalat, kigúvadt szemekkel
kíváncsi csődület: cseppet sem erkölcscsősz
apukák, anyukák, vén kujon nagyapák
ruháit húzgálják apró gyermekkezek.
Eljöttek mind ide egy kicsit edzeni(!)…
Tagtársak, padtársak, kartársak, kantársak,
fartársak, fajtársak, rajtársak, bajtársak,
eléggé korán már nem lehet kezdeni(?)…
.
Elftársak, ugye már tetszenek pedzeni?!
*
Osztag itt, osztag ott, átok ‘fakabátok’,
közpénzen, szolgamód, ti (t)rendre-vigyázók:
(Köztük van nektek is talán a ‘babátok’?)
Kik vagytok, kik MÁShol és MÁSkor és MÁSért)
MÁSokat véditek, MÁSokat-szolgáltok?…
*
Keservből menekült, eltévedt ifjúság!
Mindent lát, mindent hall, tudni vél, kivetít,
micsoda pár(t)atlan értéket közvetít(!),
és sulykol belétek a média-álság:
Nincs semmi turpisság, gyertek hát, lássátok,
mily’ menő mostanság nálunk is a MÁSság!
.
Sé, 2012.08.01-08.

Néhány gondolat Lovas István haláláról

 Lovas Istvánt a nemzetközi Hálózat tette el "láb alól"? Világszerte ezt csinálják!
Lovas István blogján, a lovasistvan.hu -n utoljára június 9-én tett bejegyzést. Ha visszanézzük, minden nap nagyon sokat írt a blogjába, tehát 9-e este történhetett vele valami.
A blogjában milyen különös éppen a Bilderberg titkos csoportról írt. Különös.
Az utolsó blogjában éppen említi, hogy ezt követően feltörték az email fiókját, és hazai politikusoknak írogattak a nevében fenyegető hangnemű leveleket, amit Lovas megírt, hogy nem ő volt.
Ennyi tudunk. Ami várható:
Kijön hamarosan a hivatalos közlemény, hogy “hirtelen szívmegállás”, “szívroham” okozta Lovas István halálát. Ebben szinte biztosak vagyunk.
Tehát összefoglalva: Lovas István, egy fiatal korában sokat sportolt, mindig egészséges kőszikla, most egy email feltörés miatt hirtelen szívrohamot kap, és meghal. Reális…hogyne.
És most születnek a lejárató cikkek a liberális médiából, Lovas István múltjából, jönnek a “bűnesetek” és más kamuk. Ezt már ismerjük. Nemzetközi módszer ez. A Hálózat nemzetközi, lejárató módszerei!

Megnéztük, hogy áll a kormány Várba költözése, ránk szálltak a rendőrök


A demokrácia ünnepe lesz, ha felköltözik a budai Várba a kormány, mondta Kövér László, és erre Gulyás Gergely szerint hamarosan sor is kerül. Megnéztük, hol tartanak ma a fejlesztések: Orbán Miniszterelnöksége el tud készülni 2018-ban, de a többinél még egy kapavágás sem történt. Tanulság? Több is van. Például aki túlságosan kíváncsi Orbán új irodájára, rendőrök között találja magát.         

Egy éven belül a budai Várba költözik a kormány, azaz a Miniszterelnökség és az NGM, valamint a Belügyminisztérium, jelentette be Gulyás Gergely élete első Kormányinfóján. És Kövér László házelnök is úgy látta, a demokrácia nagy ünnepe lesz a kormány Várba költözése, mert az, hogy most a Parlamenttől nem válik el a kormány hely tekintetében, nem jó, a végrehajtó és a törvényhozó ágnak szét kell válnia a fizikai térben is. És hova máshova költözhetne a kormány, mint fel a Várba, tehető fel a kérdés. 

A minisztériumok Várba költöztetése régóta téma, 2015 végétől szó van róla, hogy néhány minisztérium Budára települ, köztük Orbán Viktor és a Miniszterelnökség. Elmentünk a Várba, hogy megnézzük, hogyan állnak ma a fejlesztések. 

Az Unesco jóváhagyásával épülő terasszal a Karmelita-kolostorba költöző Miniszterelnökség áll a legjobban, és ahogy a hvg.hu munkatársai maguk is megbizonyosodtak róla, ide 2018-ban valóban beköltözhet Orbán, és megkezdheti munkáját a maga egymilliárdos irodájában.

http://img3.hvg.hu/image.aspx?id=3088c0f7-0fa5-427f-960f-7bf1147e66c7&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e
(© HVG)
Érdekesség, hogy az a Zoboki Építésziroda végzi a munkálatokat, amelynek vezetője, Zoboki Gábor építész maga is a budai Vár jövőjével kapcsolatos terveket és ötleteket gyűjtő, majd súlytalansága miatt tagokat vesztő Hauszmann Bizottság tagja.
Az is érdekes, hogy 2015-ben Zoboki még teljesen máshogy képzelte a Vár rekonstrukciójának egyes elemeit: a Magyar Nemzetnek még azt nyilatkozta, "a Várat vissza kell adni a gyalogosoknak, az autóforgalmat okos tervezéssel – de nem a Várhegy gyomrába építendő parkolókkal – meg kell szüntetni". Márpedig a Várba négy mélygarázs is épül-épült, épp a minisztériumi forgalomra gondolva, mert az forgalomnövekedést generál, és nem mellesleg, szembemegy a trendekkel, amely megpróbálja kivezetni a Vár polgárvárosi részéből a forgalmat. Most pedig Zoboki azt a Miniszterelnökséget építi, amely által megnő a forgalom a Várban.
Megpróbáltunk a kerítések mögé is belesni, de ez nem nyerte el a biztonságiak tetszését: ahogy a réseken nézelődtünk, rendőrök érkeztek a helyszínre, és igazoltatni kezdték a hvg.hu újságíróját és fotósát. Kérdésünkre, hogy miért, az volt a válasz, hogy egyrészt gyanúsan viselkedtünk, másrészt az építési terület zárt terület, nem szabad belesni. Egyfelől nincs semmi kiírva, nem utal semmi arra, hogy ez tilos lenne. Közterületen fényképezni nem tilos, kínosan ügyeltünk, hogy ne tévedjünk a Sándor-palota fennhatósága alá tartozó területre. Másrészt mit is láthatunk bent? Hogy keverik a maltert a kőművesek? Mert ezt láttuk ott.
http://img3.hvg.hu/image.aspx?id=37df0b4b-d200-4ec9-ba93-1ab0c47f1422&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e
(© Túry Gergely)
Az egyik rendőr alapból azzal állt elő, hogy töröljük az elkészített fényképet, ennek jogalapját sem tudta azonban előadni, azt ismételgette, hogy ez egy lezárt terület. Ez végül fotósunk hajthatatlanságának köszönhetően elmaradt. Az igazoltatás gond nélkül lezajlott, utunkra engedtek, de úgy véljük, a hatalom kicsit túltolta a paranoiát. Így aztán fotókon is be tudjuk mutatni, hogy áll a Karmelita-kolostor: jól, bár az építkezésen kirakott információs tábla nem vall a befejezés időpontjáról, itt tarthatónak tűnik a 2018-as befejezés.
http://img0.hvg.hu/image.aspx?id=2e287c8d-304b-4bdf-9379-9725fbfeae0d&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e
(© Túry Gergely)
Szinte semmi nem történt a Szentháromság tér 6. alatt, ahova az NGM igyekszik. Igaz, nemrég még az is téma volt, visszaépítsék-e az egykori Pénzügyminisztérium épületének a második világháború idején elpusztult legfelső traktusát, mert ez például nagyon nincs ínyére a Budapesti Városvédő Egyesületnek. A rekonstrukcióra 24 milliárd forintot tett félre a kormány még 2016-ban, ennyiből fel lehetne újítani a teljes Nagykörutat – de 2018 februárjában már 35-38 milliárdnál tart a büdzsé. Ma annyi látszik ebből, hogy az épületet lezárták, az oldalsó részekben működő éttermeket kipaterolták, a Szentháromság téri főbejáratnál kordonokat helyzetek el, és felszedték a járda egy szakaszát. De az építkezésnek nincs nyoma. Ha lenne is, a projekt időtartamát a kormány 2018 elején két és fél évre becsülte – nehéz ebből idei költözést jósolni.
http://img0.hvg.hu/image.aspx?id=391bbf70-4d85-4d62-9403-17bd9436c8af&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e
(Szentháromság tér, az NGM leendő helye  © Túry Gergely)
A Belügyminisztérium is felköltözik a Széchenyi térről. Eredetileg csak az Országház utca 28-32. és Úri utca 49-51. által közrefogott tömbbe költözött volna, de itt közbeszólt többek közt a Postamúzeum ügye, itt van a világon az utolsó működő rotary 7a1 telefonközpont, amit nem lehet kiköltöztetni, mozgatni, mert tönkremennek a forrasztások. Ezt egy idő után a kormány is belátta, így a BM megkapta a Nándor utca 5-7. alatti modern épületet is. Ezek mind be vannak zárva, munkálatoknak se híre, se hamva. Amit az sem segít, hogy 2017 szeptemberében egy tervezési és költöztetési meghívásos tender érvénytelen lett. De már így is elment 800 millió forint a költözésre.
http://img0.hvg.hu/image.aspx?id=c1fb66dd-eaae-416c-99ce-da3161dc80f6&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e
(Országház utca 28-32. A Belügyminisztérium tervezett helyei  © Túry Gergely)
És ha már a milliárdokról beszélünk: 2016 áprilisában L. Simon László, a Vár rekonstrukciójáért felelős államtitkár még kacsának nevezte, hogy 200 milliárdba kerüljön a Vár rekonstrukciója. Most már 360 milliárdnál tart a végösszeg, ha az MNB-s költözéseket is beleszámoljuk a Magyar Narancs 2017-es cikkének számításai szerint. Tanulság? A milliárdok nőnek, L. Simon pedig sehol nincs már.

Kiskunhalason megadóztatják az esővizet

Kiskunhalason a lakosság anyagi hozzájárulásával kívánják megoldani a csapadékvíz-elvezetést.

Kiskunhalas önkormányzatának képviselő-testülete május 31-én egy intézkedési tervet fogadott el, amelynek célja, hogy kezelje a város évtizedek óta megoldatlan csapadékvíz-elvezetését.
A tervezet szerint a telken belül keletkező csapadék telken belül nem tárolható vagy el nem szikkasztható részét be kell vezetni zárt rendszeren keresztül a közterületi csapadékelvezető rendszerbe, amely után csekély összegű közműdíjat kell majd fizetni. A telekről kikerülő és nem a befogadóba vezetett csapadék után viszont jelentősebb összegű díjat szednének be.
Farkas Dániel városfejlesztési feladatellátás irányításával megbízott alpolgármester közleménye szerint
a városvezetés célja nem a lakosság adóterheinek növelése,
hanem egy újabb évtizedes probléma megoldása, amely kapcsán az ezt megelőző ciklusokban nem született érdemi döntés, előrelépés.
A részletek kidolgozására a következő hónapokban kerül sor.

Mit susog a hársfa virága?

Videó: Gulyás Attila
A műsoron készült fotóinkat ITT tekinthetik meg.
(Fotók: Gulyás Attila)

Pánik Brüsszelben! Putyin törvénybe iktatta, hogy elzárhatja a gázcsapot azoknak, akik kekeckednek vele!

 


Nagyon károsan hathatnak az EU-ra az Oroszország elleni szankciók ha Putyin visszavág, például elzárja a gázcsapot.

A parlament mindkét háza által elfogadott és a Vlagyimir Putyin elnök által aláírt törvény a hivatalos online közlönyben való megjelenése után emelkedett törvényerőre.
A törvény értelmében az orosz elnök a kormány kezdeményezésére büntetőintézkedéseket rendelhet el az Oroszországgal szemben “barátságtalan magatartást tanúsító” országok, a közvetlenül vagy közvetve azok joghatósága alá tartozó szervezetek, ezen országok tisztségviselői és állampolgárai ellen.
A jogszabály lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés leállítását vagy felfüggesztését meghatározott ágazatokban, a termékek és nyersanyagok importjának és exportjának betiltását, az állami és helyi szintű közbeszerzési eljárásokból és privatizációból történő kizárást.
A törvény emellett egyéb korlátozásokat is megenged – ahogy fogalmaz – “az elnök döntésével összhangban, hogy lehetőség nyíljon az operatív reagálásra a változó helyzetben”.
A törvénytervezeten az első olvasat óta enyhítettek az orosz képviselők, a lehetséges ellenintézkedések száma 16-ról 6-ra csökkent, és kimaradt a szövegből a szankciókkal sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások konkrét megnevezése is. Lemondtak a törvényhozók arról az eredeti elképzelésről is, hogy büntetőintézkedéseket lehessen minden olyan cég ellen tenni, amelyben külföldi tulajdonrész van.
Az első változat által keltett felháborodás nyomán az ellenintézkedések nem terjednek ki létfontosságú árukra, egyebek között oroszországi forrásból nem pótolható gyógyszerekre sem.

Orbán azért szakított szövetségesével, mert volt véleménye


A NER-ben egy érték van, a feltétlen lojalitás Orbán Viktor és az általa jelentett Fidesz felé. Önálló, autonóm gondolkodásnak helye nincs, legyen szó akár elismert művészről, akár tudós professzorról, akár kiváló tanárról.
Nem számít, ki mennyit tett az országért, vagy akár a Fideszért a múltban, nem számít hogy az értékrendje konzervatív-e, elég egy célzott mondat valamelyik propagandakiadványban, és máris ellenséggé válik. Igen, ez nem más mint amit az ’50-es években művelt Sztálin a kommunista elvtársaival. Annyi a különbség, hogy ma nincs Gulág tábor és nem végeznek ki senkit államellenes összeesküvésért. Csak megbélyegzik és ellehetetlenítik. Gondolom minden illiberális demokráciában kereszténydemokráciában így megy ez.
Pálinkás József akadémikus a magyar tudományos élet egyik politikai oldalaktól függetlenül elismert szaktekintélye. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere, a Magyar Tudományos Akadémiának korábbi elnöke volt, most pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöki tisztségét tölti be, mégis mennie kell. Mennie kell, mert volt egy kérdés -konkrétan a CEU ügye- melyben nem értett egyet a kormánnyal, kiállt professzor kollégái mellett. Kormánytisztviselőként politikai kérdésekről nem nyilatkozom, de szerintem a Közép-európai Egyetemnek Budapesten kell maradnia, mert ott értékes kutatások folynak” – ez az egy mondat elég volt, hogy a Pesti Srácok nevű online betűhalmazban rátegyék a célkeresztet, és megírja:

“Pálinkás volt a magyar hangja az Orbán-ellenes tudományos elitnek”

Innentől tiszta sor, hogy mi fog következni, valószínűleg nem lehet tovább a NKFI élén, és gyanús, hogy fogadja-e majd valamelyik állami pénzen fenntartott egyetem. Ne legyen kétsége senkinek a jobboldalon: ha nem úgy táncolsz, ahogy Orbán fütyül, akkor nem számít a munkásság, a nemzetközi tekintély, repülni fogsz. Jön majd a helyedre a selejt, jó nagy nyelvvel és bő nyállal. Az a legfőbb érték ma a NER rothadó világában.
/Forrás: http://pestibulvar.hu/2018/06/06/orban-azert-szakitott-szovetsegesevel-mert-volt-velemenye/  *B.Kiss-Tóth László                       *Megjegyzésem: Pálinkás József (is) itt még javában a fideszes kormány szekerét tolta:
"Pálinkás József Orbán Viktor akaratából hamarosan államfő lehet  Pálinkás József, Vizi E. Szilveszter vagy egy hozzájuk hasonló karakterű személy foglalhatja el Áder János helyét 2017 tavaszán a köztársasági elnöki hivatalban. Orbán Viktor nem szeretné, ha egy, a Fideszhez közvetlenül kötődő személy kerülne a Sándor-palotába, így Kövér László továbbra is házelnök marad."
Origo.hu 2016.04.04  Kép: MTI/Soós Lajos *B.Kiss-Tóth László 2018.06.07.

Egy 180 fős kis borsodi faluban: Kékeden parkolási díjat szed az önkormányzat

A nemfizetőket súlyos bírsággal sújtják!
A falu lakói tiltakoznak!

Ráadásul úgy, hogy a helyiek is pénzért parkolhatnak házuk előtt Kékeden.

A 180 lelkes Kéked Borsodban fekszik, a magyar-szlovák határon és az önkormányzat pénzt szedne a helyiektől, hogy a házuk előtt parkolhassanak, a szabályszegőket pedig bírsággal fenyegette meg a polgármester.

Az önkormányzat azután keményített be, hogy a falut felkapták a szlovákok – írja a HírTV honlapja. Kassa alig 20 kilométer, így lett Kéked a felvidéki város egyik alvótelepülése.

Az önkormányzat fogta magát és a legegyszerűbb módját választotta a "fogalomszabályozásnak", minden lakosra érvényes rendeletet fogadott el arról, hogy naponta és négyzetméterenként 200 forintot kell fizetni a járművek által elfoglalt területért. Ez azokra az autókra is vonatkozik, amellyel a saját kapubejárójukban állnak meg, aki pedig nem fizeti meg, arra a díj ötszörösét róják ki bírságként. 

A helyiek egyelőre aláírásokkal tiltakoznak a bírságolás ellen.

Videó:

Parkolási díjat vezettek be egy 180 fős borsodi faluban, Kékeden ...

2018. máj. 28. - Feltöltötte: Hír TV
Az önkormányzat azután keményített be, hogy a Kassától nagyjából 20 kilométerre fekvő Kéked ... A Hír Tv ...

/Forrás: http://hvg.hu/cegauto/20180528_parkolas_keked_borsod /*B.Kiss-Tóth László 

Döntetlen a görögökkel a női labdarúgás napján

A magyar válogatott gól nélküli döntetlent játszott a görögökkel barátságos mérkőzésen Telkiben, a női labdarúgás napján. A hazai csapat ragadta magához a kezdeményezést, többet birtokolta labdát ellenfelénél, de a támadóharmadban hiányzott az átütő erő. A görögök kontrajátékra rendezkedtek be, és időnként veszélyesen támadtak. Markó Edina szövetségi kapitány együttese jövő kedden világbajnoki selejtezőn lép pályára a dánok ellen Viborgban. A csapat a svédek, a dánok és az ukránok mögött, a horvátokat megelőzve a negyedik helyen állt a 4. csoportban. A hazai szövetség negyedik alkalommal rendezte meg a női labdarúgás napját, melynek a felnőtt válogatott mérkőzés volt a kiemelt eseménye. Előtte több korosztályban mutathatták meg felkészültségüket az ország legjobb női és leány futballistái a telki edzőközpontban.

 Forrás: MTI Fotó: pexels.com

Elégtelen a mentális betegek ellátása a világon

Bár minden negyedik ember legalább egyszer az életében mentális betegséggel küzd, túlságosan kevés a segítség, amelyet a rászorulók kapnak – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szerdán kiadott ötödik Atlasz a mentális egészségről. A világon évente 300 millióan betegszenek meg depresszióban, 800 ezren öngyilkosságot követnek el – emlékeztetett Tarun Dua, a WHO mentális betegségekkel foglalkozó részlegének szakértője, aki szerint ezeknek az embereknek sokkal több segítséget kellene kapniuk. A mentális betegségek okozta termeléskiesés évi ezermilliárd dollár veszteséget okoz a világgazdaságnak a WHO becslése szerint. A friss egészségatlasz szerint az első, 2014-es atlaszhoz képest világviszonylatban nyolc százalékkal, vagyis 100 ezer főre számítva 11,4-ről 10,5-re csökkent az öngyilkossági ráta a világon, ennek ellenére egyes fejletlen országokban 100 ezer lakosra mindössze két mentális betegségekkel foglalkozó egészségügyi szakember jut. A gazdag országokban ez az arány 70, de ez még mindig kevés, mert tíz ember közül egy mindig gondoskodásra szorul pszichés problémák miatt – mondta el Tarun Dua. A jelentés szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban egy főre számítva évente kevesebb mint egy dollárt költenek a mentális egészségre, míg a gazdag országok több mint 80 dollárt, bár a WHO szerint még ez is kevés. A világszervezet szerint minden dollár, amelyet olyan gyakori mentális betegség kezelésére költenek, mint a depresszió vagy a szorongás, négyszeresen térül meg a páciensek jobb egészségi állapota és munkaképessége révén.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com

Villamos és autóbusz ütközött össze Debrecenben, tizenketten megsérültek

Villamossal ütközött össze egy autóbusz szerda délután Debrecenben központjában, a balesetben tizenketten megsérültek – közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa. Suba István elmondta, hogy a villamos a Kossuth tér felől a vasútállomás irányába tartott, amikor a Piac utca és a Kossuth utca kereszteződésében összeütközött egy autóbusszal. Az ütközés következtében a villamos kisiklott. Korcsmáros Ferenc, az Országos Mentőszolgálat regionális igazgatója azt közölte, hogy a balesetben 12-en sérültek meg, valamennyiüket a Kenézy Kórház traumatológiai osztályára szállították. Az érintett útszakaszon teljes útzár mellett tart a mentés és helyszínelés.
Forrás, fotó: MTI

3 év alatt 4,4 milliárd forintot vett ki cégeiből az Orbán család


Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 

A Fideszhez, vagy akár magához a kormányfőhöz közelálló vállalkozók rohamos gazdagodása hosszú idő óta szembetűnő, Orbán Viktor családjánál azonban sokáig figyeltek arra, hogy ne legyen látványos ez a folyamat. Két-három évvel ezelőtt azonban valami megváltozott. Míg addig az is nagy szónak számított, ha néhány tízmilliót kivettek a cégekből, ma már úgy tűnik, nincsenek gátak.
vagyonbevallásában feleségével közösen egymillió forintnál kevesebb megtakarítást bevalló Orbán Viktor szüleinek és testvéreinek cégeiből csak tavaly másfél milliárd forintot vettek ki tulajdonosaik osztalék formájában. 2014 óta pedig közel 4,4 milliárdnyi jövedelemhez jutottak így (tulajdonképpen három év alatt, hiszen a 2014-es eredmények után 2015-ben fizettek osztalékot). A 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban ez az összeg még csak 384 millió forint volt.
Pedig az idősebb és ifjabb Orbán Győző, Orbán Győzőné és Orbán Áron egymás között passzolgatott vállalatainak már abban az időszakban sem ment rosszul. Forgalmuk folyamatosan bővült, és nyereségük is évről évre emelkedett. Lett volna tehát miből osztalékot fizetni. Nagyjából 2015-ig azonban visszafogták magukat a tulajdonosok, a pénz egy jelentős részét inkább a cégekben hagyták, hadd gyűljön ott. Aztán két évvel ezelőtt elkezdték kisöpörni a vállalatokat, és több cégből a korábbi évek profitját is kivették.

Az Orbán-cégek osztalékai (millió forint)

  Dolomit Kőbányászati Kft.*       Gánt Kő és Tőzeg Kft.
Nehéz Kő Kft.
 


* 50,6 százalékban Orbán Győző tulajdona, a grafikonon szereplő összeg a rá eső osztalékot jelöli
Forrás: G7-gyűjtés 

A 2017-es év abszolút rekordot hozott a bő 1,5 milliárdos kifizetéssel, pedig ebben még nincs is benne minden Orbán-cég. A miniszterelnök testvérének érdekeltségébe tartozó Gamma Analcont Kft. ugyanis nem adta le határidőre beszámolóját, így egyelőre azt nem tudni, hogy ez a vállalat milyen eredményekkel zárta az előző évet.
Bár a mások mellett mérőműszerek és fémszerkezetek gyártásával, illetve energetikai kivitelezéssel foglalkozó társaság eddig nem igazán fizetett osztalékot, a cég nagy lendületet vett, amikor a kormányfő testvére 2015 végén bevásárolta magát. A vállalat 2016-ban 1 milliárd feletti árbevételt csinált, 2016-2017-ben pedig három uniós pályázatot is elnyertek összesen 682 millió forint értékben*. Így pedig az sem lenne meglepő, ha ebben az évben már ez a vállalat is fizetne osztalékot.
Az Orbán-szülők és testvérek cégei közül a legjobban egyébként a bányavállalatok, illetve az azokhoz kapcsolt logisztikai cégek termelnek. Csak a Dolomit Kft-ből, a Nehéz Kő Kft-ből, és a tavaly feldarabolt Gánt Kő és Tőzeg Kft-ből 3,8 milliárd forintot vettek ki a 2015-17-es évek után a miniszterelnök rokonai. A vállalatok bevételének egy része pedig biztosan állami, illetve uniós forrásból finanszírozott megrendelésekből származik. A Direkt36 több írásban tárta fel, hogy közvetve hogyan jutnak állami pénzhez ezek a cégek. Mások mellett a dél-balatoni vasútfelújításon, a vértesi erőmű környezetének helyreállításán és több budapesti illetve Pest megyei csatornaépítésen is feltűntek a társaságok.
Bár sosem fizetett osztalékot, sőt nyereséget is alig termel, mégis érdemes megemlíteni a szintén Orbán Viktor édesapjának tulajdonában lévő CzG Kft-t, ezé a cégé ugyanis a hatvanpusztai majorság. A vállalatnak vélhetően ennek a bárbeadásából származik a rendre évi 15,5 millió forintos árbevétele (2011 óta mindig pontosan ekkor volt a forgalom). Ha a bevétel elenyésző is, a társaságnak azért elég jelentős, nagyjából negyed milliárd forintos vagyona van.
Nem csak a miniszterelnök szülei és testvérei teljesítenek egyre jobban az üzleti életben, Orbán Viktor veje is sikeres vállalkozó. Korábban már kiszámoltuk, hogy a botrányos közvilágítási tenderekről ismert Elios eladásán 3 milliárdot kereshetett Tiborcz István, aki azóta sem hagyott fel a vállalkozással.
Tiborcznak 17 cégben van érdekeltsége. Ezek jelentős részét a BDPST Zrt-n keresztül birtokolja, amelyről egy Origónak adott interjúban ismerte el tavaly, hogy meghatározó tulajdonrésze van benne.* Ezek viszonylag frissen alapított, főleg ingatlan eladással és üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozások, amelyekről alig derül ki valami beszámolókból. Az azonban már korábban nyilvánosságra került, hogy ilyen cégekhez tartozik például a a Pesti Vigadó melletti Mahart-ház, a turai kastély, az Andrássy út 43. szám alatti palota közel teljes első szintje, valamint egy épülő visegrádi luxushotel. Tiborcz az Origónak adott interjújában azt mondta, hogy a megvett ingatlanokat új tartalommal töltik meg, és megpróbálják őket eredményesen üzemeltetni, vagy esetleg eladni.
Ezekből a cégekből osztalékot ugyan a 2017-es év után nemigen vettek ki, de több vállalatban is komoly vagyon gyűlt össze. A BDPST Zrt-nek tavaly év végén például 824 millió forint volt a bankszámláin, 166 milliója tárgyi eszközökben*, és több mint 3,7 milliárdja befektetett pénzügyi eszközökben*. Ehhez képest a tartozásai elenyészőek voltak a cégnek.
Az viszont nem derült ki, hogyan került bele vállalkozásba ez a hatalmas vagyon. A beszámolóból annyi látszik, hogy tavaly valahonnan keletkezett egy több mint 4,4 milliárdos bevétele a társaságnak, de a szűk másfél oldalas jelentésben nem részletezik, hogy ez miből származik, és az elérhető adatokból visszafejteni sem lehet. A vállalatnál rákérdeztünk a rejtélyre, de egyelőre nem kaptunk választ.
Hasonló a helyzet a visegrádi luxusszállodát építő Hotel VSGRD-dal. A cégnek nem származott értékesítésből bevétele, viszont nem részletezett “pénzügyi műveletekből” egymilliárd forint folyt be, amelyből 964 millió forintos nyereség is keletkezett*.

Korábbi bejegyzések

Portfolio.hu Online Gazdasági Újság

Híradó

HunHír.Hu