Negatív diszkrimináció?


Nem az a baj, hogy az egyházi iskolák miért kapnak annyit, 
hanem az a baj, hogy az állami iskolák miért nem kapnak annyit. 
Szerintem meg az egyes felekezeti iskolák között is óriási a diszkrimináció...*B.Kiss-Tóth László
*
OrianaF:

Kissé már túlszereti az állam az egyházakat

A következő tanévben az állami iskolába járó gyerekek támogatása 58,3 ezer forintra csökken, míg az egyházi iskolákba járóké 200 ezerre nő. A különbség az intézmények között tehát 3,4-szeresére növekszik. A különbség a dologi költségeknél jelentkezik igazán, nem a tanárok fizetésénél. Mindezek ismeretében úgy tűnik, hogy az állam súlyosan diszkriminálja saját intézményrendszerébe járó diákjait, vagyis az összes diák 80 százalékát, miközben tavaly egy kormányrendelettel 118 milliárdos támogatást ítéltek oda az egyházaknak.

orban-semjen-papok_0.jpg
Háromszoros különbség
A Költségvetési Felelősségi Intézet a tavalyi költségvetés alapján kiszámolta, hogy az állami iskolákba járó gyerekek egy főre jutó támogatási összege (61,3 ezer forint) 2,6-szor kevesebb mint az egyházi iskolákba járóké (160 ezer forint). Ha ez nem lenne elég vérlázító, a következő tanévben az állami iskolába járó gyerekek támogatása 5 százalékkal (58,3 forintra) csökken, az egyházi iskolába járóké pedig 200 ezerre nő. A különbség tehát fokozódik, 3,4-szeresre.
Ezzel szemben Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára azt állítja, hogy az egyházi iskolák sem kapnak többet, mint az állami intézmények. Azt is elmondta, hogy amit például az állami intézmények beruházásra költenek, azt az egyházi fenntartók nem kapják meg.
Palkovics László oktatási államtitkár viszont nagyon is látja a különbségetmíg a tanárok bérére ugyanannyi jut, addig a dologi költségeknél más a helyzet. Ide tartozik például a közműdíjak, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezése.
Ráadásul a jogszabályok alapján súlyos különbségek vannak az „állami” és az egyházi intézmények jogosultságai között is: pl. az egyházi iskoláknak nincs körzeti ellátási kötelezettségük, így kiválogathatják a legjobb képességű diákokat, akár az egész országból is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felhívja a figyelmet, hogy az államosítás legfőbb célja az volt, hogy megszüntesse az ország különböző területei közötti kriminális különbségeket. Egyforma magas színvonalat teremtünk, mondta az akkori államtitkár – ám ez az első pillanattól sem volt igaz, mert az egyházi iskolák finanszírozása mindig magasan meghaladta az „államiakét”, s mint látjuk, ez a különbség tovább nő.
Sajnos a helyzet az, hogy az állami iskolákra szánt pénz azok rövid pórázos működtetésére sem biztos, hogy elég, míg az egyházi iskolák valószínűleg biztosítani tudják a színvonalas oktatást, hiszen a bőkezű állami támogatások mellett ott vannak még az egyházak saját bevételei és az egyházi egy 1 százalékok is.
Mindezek azt mutatják, hogy az állam súlyosan diszkriminálja saját intézményrendszerébe járó diákjait (mintegy az összes diák 80 százalékát!).
A fennálló helyzettel kapcsolatban ezért a PDSZ utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményez, és az EBH-hoz is fordul, ha erre a jogszabály lehetőséget ad.
Intézmények átadása
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben emlékeztet, hogy az ezredforduló környékén az egymást váltó kormányokon átívelő – az önkormányzatok kollektív kifosztását eredményező – megszorítások „eredményeként” a csődközeli helyzetbe kerülő addigi fenntartók szinte sorban álltak az egyházaknál, hogy átadhassák intézményeiket. Ez azt jelentette, hogy 2010-re már 572 iskola került az egyházak fenntartása alá. Ekkor még nem volt elvárás – sem a szülőknél, sem a pedagógusoknál – a hitéleti tevékenység.
Az egyházi átvétel folyamata a második Fidesz-kormány megalakulását követően gyorsult fel igazán.  2016/17-ben 1308 ilyen intézmény van, és mára általános elvárás a hitéleti tevékenység mind a diákok, pedagógusok és a szülők körében is. Ráadásul számtalan helyről érkezik jelzés az érdekvédelmi tevékenység akadályozásáról is.
118 milliárd támogatás
Azt, hogy a Fidesz számára fontosak az egyházak, az is bizonyítja, hogy egy tavalyi kormányrendelettel suttyomban megdobták őket 118 milliárd forinttal. A Civilek a Költségvetésről projekt keretében Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője közérdekű adatigényléssel próbálja kideríteni, pontosan milyen dokumentumok alapján, mire kapták az egyházak a közpénzt. 
szerzodes.jpg
Romhányi az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) március közepén lehetőséget kapott, hogy betekintsen a szerződésekbe. Mint kiderült, a támogatást a 2016. január 1. és 2017. december 31. közötti beruházásokra lehet felhasználni, vagyis akár a kormányrendelet hatálybalépése előtt elkészült projektet is kifizettethetik az állammal. Ráadásul több mint 200 projektötlet részletes költségbecslését ráértek február végéig beadni. Márciusban annyit lehetett még megtudni, hogy hiánypótlásra szólítottak fel több egyházmegyét, vagyis a költségbecslések akkor még biztosan nem voltak készen.
Romhányi szerint így egyértelművé vált, hogy „először a pénzt odaadták az egyházaknak, és csak azután derült ki, hogy valójában mire mehet az adófizetők 118 milliárd forintja. Bár ez lehet, hogy a mai szabályok szerint jogszerű, de nagyon nehéz elképzelni, hogy az illetékes miniszter a saját pénzét is így osztogatná”.
Romhányi a költségbecsléseket is szerette volna megnézni, ám az Emmi alá tartozó Támogatáskezelő a nagyjából 1000 oldal kiadásáért 156 ezer forintot kért volna el. Romhányi elektronikus úton kérte az iratokat, ezért az adatok kikeresése, szkennelése és anonimizálása miatt számítanak fel díjat. Romhányi szerint ez azért is furcsa, mivel ezekben az anyagokban a kapcsolattartó telefonszámán kívül elvileg semmi sem lehet titkos.
Éppen ezért levélben kérte meg Péterfalvi Attilát, az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjét, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben.
Félreértés ne essék! Ahogy a PDSZ is felhívja rá a figyelmet közleményében, nem azzal van a baj, hogy az egyházi iskolák megbecsült részei a társadalomnak, hanem azzal, hogy az állami iskolákba járó diákok tömegei kimaradnak ezekből a lehetőségekből. Az egyházi iskolákba járók esetében ráadásul sérül a világnézetileg el nem kötelezett oktatáshoz való jog.

Korábbi bejegyzések

Portfolio.hu Online Gazdasági Újság

Híradó

HunHír.Hu