Hol a lé? – Hasznot húznak a Quaestor-bukásból

Quaestor-károsultak demonstrációja Budapesten 2016. március 31-én
Quaestor-károsultak demonstrációja Budapesten 2016. március 31-én
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. Cikkünk második részében bemutatjuk többek között, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben „kreatívan értelmezte a törvényt”, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.
Írásunk első részéből már tudható, hogy:
  • A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére.
  • A kormányzat erős nyomást gyakorolt a Quaestorra, menekítette saját vagyonát.
  • Szijjártó Péter külügyminiszter évtizedes kapcsolatot tart fenn Tarsoly Csabával.
  • A Quaestor ígéretet kapott, ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget.
  • Több tízezer károsult azóta is fut a pénze után.

Az MNB alelnöke „kreatívan értelmezte a törvényt”

2015. március 9-én a Quaestor Értékpapírt Zrt. ideiglenes felfüggesztési végzését – vagyis a Quaestor cégcsoport halálos ítéletét – Windisch László MNB alelnök írta alá. A döntésben Windisch visszatérően és következetesen egyes szám első személyben fogalmaz, azt írja például „azt a végzést hozom”, vagy „a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntöttem”, ami azért aggályos, mert a jogszabály szerint csak a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozhatott volna meg ilyen döntéseket. A PST aznapi üléséről azonban a nyomozati anyagban semmilyen dokumentáció nem található, így az ülés jegyzőkönyve sem.
Idén év elején a Kúria is elmarasztalta a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatát, mint az akkor megjelent cikkek fogalmaznak, a problémát az okozta, hogy „az MNB alelnöke meglehetősen kreatívan értelmezte a saját magára vonatkozó törvényi előírásokat.” A bíróság több olyan döntést is megsemmisített, amelyeket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, de Windisch hozott meg. A bíróság felhívta az MNB figyelmét, még nekik sincs joguk törvényi előírásokat belső ügyrenddel felülírni. A Quaestor ügyfelein azonban a Kúria 2018-as döntése már nem segíthetett. Az ideiglenes felfüggesztés másnapján, 2015. március 10-én Windisch felügyeleti biztost rendelt ki, innentől Szombati Zsigmond hozhatott meg minden döntést, átvette a felügyeletet a társaság felett.
Március 12-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak a Quaestor központjában, 26-án pedig a cég székhelyén őrizetbe vették Tarsoly Csabát és két munkatársát. A felügyeleti biztos alig egyhavi vizsgálódás után – amelyben arra kereste a választ, hogy a társaság eszközei megfelelő fedezetet nyújtanak-e kötelezettségek teljesítésére – azt a következtetést vonta le, hogy „a saját tőke nagy valószínűséggel nem nyújt fedezetet”, ezért azt javasolta az MNB-nek, vonja vissza a társaság működési engedélyét, és kezdeményezze a bíróságnál a felszámolási eljárás megindítását. Bár a 2014. évi XXXVII., úgynevezett szanálási törvény tételesen meghatározza a pénzügyi szektor intézményi válsághelyzeteinek hatékony kezeléséhez előírt kötelezettségeket, a Quaestor esetében nyomát sem találni a hivatalos anyagokban annak, hogy ezzel bárki foglalkozott volna. Szombati levele tele van feltételezéssel, ennek ellenére másnap, április 17-én a PST döntést hozott a Quaestor Értékpapír Zrt. (QÉP) azonnali felszámolásáról. Ezután felszámolóbiztost neveztek ki, aki csak május 19-én adott megbízást a Deloitte-nak a teljes pénzügyi vizsgálatra.
Az anyacéghez, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-hez (QPT) csak hónapokkal később, július 17-én rendelt ki a Fővárosi Törvényszék ideiglenes vagyonfelügyelőt, a Kvantál Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amelynek a megbízásából Németh Jenő lett az ideiglenes vagyonfelügyelő. Négy hónappal később, november 26-án a Kvantál levélben kérte a QPT felszámolását: indoklásuk szerint az „adós működésének sem tárgyi sem személyi feltételei nem állnak rendelkezésre. A meglevő vagyon megőrzése nem biztosított.” A Fővárosi Törvényszék december 12-én elrendelte a QPT felszámolását is, felszámolónak pedig kijelölte a Kvantált, amely így ideiglenes vagyonfelügyelőből felszámolóvá vált. A felszámolóbiztos a cég ügyvezetője, Máhrné Kazareczki Éva lett.

Barátok közt

A Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti, amelyben nemcsak felszámoló cégek, de ügyvédi irodák és faktorcégek is találhatók. Az anyacég, a QPT felszámolásával megbízott Kvantál Kft. munkatársai közt találjuk a mai napig a cég honlapján Bakó Anikó könyvvizsgálót, aki azt a szakvéleményt készítette, amelyet később kizárt a bíróság az eljárásból. Bakó nemcsak munkatársa, 2012 és 2014 között ügyvezetője is volt a Kvantálnak. De nemcsak Bakó található a munkatársak közt, itt szerepel a felszámolóbiztosnak kijelölt Németh Jenő és felesége Némethné Szerdahelyi Éva is. A Kvantál 2015. december 14-én – amikor köztudott volt, hogy a Quaestor-vezér már hónapok óta előzetesben ült – 30 napos határidő közlésével felszólította Tarsoly Csabát az iratok átadására. Egyetlen szépséghibával: a lakcímére címzett levelet, elfelejtették postára adni. Azonban nem ez zavarta a céget, amely már a saját maga által megszabott határidő lejárta előtt 10 nappal szerződést kötött saját munkatársainak – Némethék – a családi cégével, a Verseny ’99 Kft.-vel a QPT záró dokumentációjának elkészítésére. Némethék cége 8 millió plusz Áfa-ért vállalta a munkát, de úgy tudjuk, nem a Verseny ’99 végezte el a feladatot, hanem megbízták a Quaestor egyik munkatársát, aki a fenti összeg töredékéért készítette el a QPT záródokumentációját. Vagyis úgy húztak ki összesen több mint 10 milliót a felszámolásból, hogy tulajdonképpen a Quaestor könyvelőjével végeztették el a feladatot. Ez az összeg azonban csak aprópénz volt ahhoz képest, amit eltüntettek a cégvagyonból. A Kvantál 2017. november 14. napján kiadott 2. számú közbenső mérlegéből például kiderül, hogy a felszámoló cég 539 millió forint felszámolói díjra tart igényt a bíróságtól.

És akkor jött a faktor…

A Kvantál Kft. 2006. óta együtt mozog Sági Gyula cégével, a Jo(g)tanácsadó Kft.-vel, székhelyük is mindig ugyanott volt – annak ellenére, hogy többször is költöztek az évek folyamán. Jelenleg a XI. kerületben a Keveháza utca 3. szám alatt található mindkét cég, és nemcsak a címük, a könyvvizsgálójuk is ugyanaz volt évekig. A Jo(g)tanácsadóból 2014-ben kivált a Wheelers Invest Kft., amelynek Sági két lánya a tulajdonosa, ügyvezetője pedig Bognárné Redenczki Erzsébet. A Quaestor-vagyon körül feltűnő egyik faktorcég, a VIN-Faktor igazgatóságában megtaláljuk az egyik Sági lányt és a Wheelers ügyvezetőjét, Bognárné Redenczki Erzsébetet, a faktorcég felügyelőbizottságában pedig a másik Sági lányt. A VIN-Faktor egyedüli részvényese az R-Investment Tőkebefektető Zrt., amelynek szintén Bognárné a vezérigazgatója, felügyelőbizottságában pedig ott van mindkét Sági lány. Az R-Investmentnek korábban az a Varga János és Takács Judit volt a vezérigazgatója, akik most a Quaestor-vagyon legértékesebb elemét, a Duna Cityt értékesítő Patik, Varga és Társaik Zrt.-nek a tulajdonosai.

A Quaestor legértékesebb elemét nem helyezték zár alá, hiába kérték a károsultak, sőt még maga Tarsoly Csaba is a bíróságtól. A Quaestor vezére a Duna Cityről azt mondta, a tervezett beruházás értéke 300 milliárd forint volt, csak ebből az egyetlen vagyonelemből kártalanítani lehetett volna az összes Quaestor-károsultat. A soroksári Duna-ág melletti 32 hektáros Duna City területét a Kvantál céghálójához több szálon is köthető Patik, Varga és Társaik Zrt. hirdette meg jóval a valós ár alatt: 28 milliárd forintért. Végül a legkomolyabb Quaestor-hagyatékot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, tehát a magyar állam vette meg, alig több mint 18 milliárdért.

A szintén a Sági család érdekeltségbe tartozó Dokumentumtár Kft.-nek a fiatalabb Sági lány az ügyvezetője. Úgy tudjuk, a Kvantál a Dokumentumtár Kft.-t bízta meg a Quaestor-iratok rendezésével és őrzésével, amiért – mint az a 2017. januárjában készült első közbenső mérlegből kiderül – 46,38 millió forintot fizetett a cégnek.
A Kvantál Kft. által előterjesztett 2. számú közbenső mérleg tartalmazza a hitelezői igényeket és a vagyonfelosztási javaslatot is. Szembetűnő, hogy a vagyonfelosztási javaslatban az opciós hitelezők és a Befektető-védelmi és Kárrendezési Alapon kívül csak és kizárólag a VIN-Faktorra és az Expert-Factorra engedményezett követelések kifizetését javasolják.



A követelés olyan, mint a tojás ára a Lehel piacon

Bár a cégadatbázisból közvetlen kapcsolat nem mutatható ki, szintén a körhöz tartozik az Expert-Factor Zrt. Több károsult is arról számolt be, hogy a miskolci székhelyű faktorcég szokatlanul magas áron vásárolja fel a károsultak követeléseit. Beszéltünk olyan károsulttal, akinek 65 százalékon vették volna meg a követelését. Mi is felkerestük az Expert-Factor Zrt.-t, mint az egyik károsult hozzátartozója. Miután felvették adatainkat, visszahívást ígéretek. Pár órával később maga a cég vezérigazgatója, Hajdú László hívott vissza, és ajánlatot tett a quaestoros követelés megvásárlására. A vezérigazgató 45 százalékot ajánlott a követelésért, de mint fogalmazott: „Ez olyan, mint a Lehel piacon a tojás ára, majd megegyezünk.” A vezérigazgatót nem érdekelte az sem, melyik Quaestor-cég károsultjai vagyunk, milyen besorolású a követelésünk, csak egyetlen egy dolgot kérdezett meg többször is: hogy a felszámoló visszaigazolta-e a követelést és az erről szóló dokumentum megvan-e. Hajdú azt mondta, ha elküldjük neki ezt a dokumentumot, és meg tudunk egyezni a vételárban – ami akár több is lehet, mint a követelés 45 százaléka – akkor a szerződéskötés utáni napon rögtön fizetnek. Az Expert vezére végül azzal is eldicsekedett, hogy sok más károsulttal is meg tudtak már egyezni.
mno.hu

Reklám

Korábbi bejegyzések

Portfolio.hu Online Gazdasági Újság

Híradó

HunHír.Hu