Vitaindító a Mi Hazánk Mozgalom leendő alapító nyilatkozatához és programjához

Megjegyzésem: De szép is lenne ez az elképzelés, ha megvalósítható lenne! A jelenlegi társadalmi-politikai berendezkedési formációban azonban aligha valósítható meg, mert a valóság főleg a köznép szintjén (vagy még lejjebb,) sokkal markásabb. ...és még a kérdés lenne az is, hogy: De miből?! Éppen ezért most is azt mondom, amit már évek óta mondogatok a neten, (de a kutya sem figyelt rám,) hogy munka alapú, (szociálisan meglehetősen érzékeny, de nem szocialista!) társadalmat kellene létrehozni (kötelező munkavégzéssel, tisztességes bérezéssel) és munka alapú (részben pót)pénzzel. Néhány hónappal ezelőtt ugyan a miniszterelnök munka alapú gazdaságról beszélt, de szerintem ez értelmezhetetlen, mert minden működő  gazdaság munka alapú! Ezt észrevételeztem is, ám a netes orgánumok azóta már munka alapú társadalmat adtak Orbán Viktor szájába...*B.Kiss-Tóth László



A mi hazánk Magyarország, a Szent Korona országa. A római pápa által a nándorfehérvári diadal évében a keresztény Európa védelméért elrendelt déli harangszó országa. A Trianonban szétszabdalt, de a természeti határoknak köszönhetően a mai napig összetartozó Kárpát-medencében élő magyarság ugyanannak a nemzetnek a része, s a világ bármely pontján élő valamennyi magyar a honfitársunk. Kivételes népünk lelkében az elmúlt évezredek során az északi civilizáció keleti és nyugati fele egyesült; a hazánk Európa szívében van. 1111 esztendővel a hazánk és államiságunk megmaradását és függetlenségét megteremtő dicsőséges pozsonyi csata után, valamint 560 évvel azt követően, hogy Hunyadi Mátyás megkezdte uralkodását, amelynek köszönhetően Magyarország mindeddig utoljára szuverén európai nagyhatalommá vált, számot vetettünk hazánk jelenlegi helyzetével. Nemzetünk a határokon belül és kívül is évtizedek óta fogyatkozik. Magyarország továbbra sem szabadult meg az adósságcsapdától, s nem mentes minden külső kényszertől és befolyástól. Úgy döntöttünk, hogy mi magunk vesszük kezünkbe a sorsunk alakítását, mert valódi fordulatra, radikális változásra van szükség ahhoz, hogy újra emelkedő nemzet lehessünk. Olyan hazát akarunk teremteni, ahol gyarapodik, épül, szépül az egész ország. Ahol az emberek bizalommal, nyugodtan tekintenek a jövőbe. Az általános közönyt és depresszív hangulatot okozó öncélú politikai sárdobálás helyett mi pozitív jövőképet akarunk adni a magyarságnak. Olyan hazát, ahol az idősekről megfelelően gondoskodnak, a fiatalok pedig nem külföldi munkáról és életről álmodnak, mert itthon is lehet hosszú távon tervezni, családot alapítani, ahol nem lehet kérdés, hogy ez a legjobb hely a nagyvilágon. A mi hazánk, ahova távoli országokból sok év után is hazajönnek idősek és fiatalok, mert itt valami csoda, valódi magyar újjászületés történik. A trianoni határoktól független, egységes nemzetet szeretnénk, ezért nem veszünk részt az elszakított magyarság politikai pártjainak sokszor pusztán öncélú vitáiban, nem a megosztást szeretnénk segíteni, hanem az összefogást. Újra erős, gyarapodó, más országok számára követendő, példaértékű hazát és egységes nemzetet akarunk teremteni. Mellébeszélés helyett valódi társadalmi problémákról, nemzetstratégiai kérdésekről kívánunk őszintén, a politikai korrektségtől mentesen beszélni, ezért már most ilyen ügyekről nyitunk vitát:
Egyetért-e azzal, hogy egy népszavazással elfogadott, új Alaptörvény kellene az egypárti alkotmány helyett? A rákosista Alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került, egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem fogadtak el a „Nemzeti Együttműködés Rendszerében”, pedig a posztszocialista országok egyikében sem volt példa arra, hogy kizárólag kormánypárti szavazatokkal hozzák létre a rendszerváltás utáni alkotmányt. A Mi Hazánk Mozgalom szerint elfogadhatatlan az Alaptörvény több pontja: pl. hogy még egy parlamenti képviselő vagy párt sem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, illetve a népszavazáson feltehető kérdések körének durva korlátozása sem maradhat így.
Egyetért-e azzal, hogy népszavazás döntsön az EU-tagságunkról? Az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatása szerint hazánkban többségbe kerültek azok, akik nem bíznak az Európai Unióban. Egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít, kihasznál minket, és a belügyeinkbe is egyre jobban beleavatkozik, nemzeti önrendelkezésünket felszámolja, a Nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze az országokat. Thomas Piketty, a francia sztárközgazdász kiszámolta azt is, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön. Bár a Mi Hazánk Mozgalom szerint nem lehet egyik napról (sőt évről) a másikra kilépni, de el kell készíteni az EU-csatlakoztatásunk mérlegét, számba kell venni az egyéb lehetőségeket (kétoldalú gazdasági együttműködések kiépítése más országokkal, illetve a V4-ek megerősítése, kibővítése pl. Horvátországgal). Az Unión kívül is van élet, és az Unió megszűnése után is. Fel kell készülni rá!
Egyetért-e azzal, hogy egy-két hónapos sorkatonai alapkiképzésre szükség lenne? Az Alaptörvény szerint „Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. Az állam azonban nem biztosítja az ehhez szükséges alapkiképzést, pedig háborús helyzetben most is besoroznák a hatályos szabályok szerint azokat is, akik soha nem voltak katonák, s így nekik a túlélési esélyeik is kisebbek lennének. A Honvédség jelenlegi állapotában Magyarország védelme nem biztosított. A korábban kétségkívül több sebből vérző sorkatonai szolgálat megszüntetése komoly csapás volt hazánk önvédelmi erejére, mivel feladatrendszerének ellátói nem kerültek teljes mértékben pótlásra. A NATO-tagságunk függetlenségünk feladásával járt, leginkább amerikai érdekeket szolgál. Más NATO-tagállammal szemben nem nyújt nekünk védelmet a szövetség. Szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban (például Afganisztánban) vettünk részt, hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, míg például a szükséges magyarországi hadgyakorlatokra nem jutott elég pénz, ezeken a Mi Hazánk Mozgalom változtatna.
 Egyetért-e azzal, hogy a politikusbűnözőket dupla büntetéssel és teljes vagyonelkobzással lehessen sújtani, a mentelmi jogot pedig el kell törölni? A Fidesz által csúcsra járatott politikusbűnözés visszaszorítása érdekében a Mi Hazánk Mozgalom szerint minden politikust kötelező vagyonosodási vizsgálat alá kellene vonni négyévente, nyilvánosságra is hozva, ha a vizsgálat olyan bizonytalan eredetű vagyont tár fel, mely korrupció révén jöhetett létre. A képviselők hozzátartozóinak titkosított vagyonnyilatkozatait közzétennénk visszamenőleg is az eldugott, lopott vagyonok feltárása érdekében. A politikusokat gazdasági bűncselekmények elkövetése esetén elrettentő erejű dupla büntetéssel és teljes vagyonelkobzással sújthatná a bíróság a Mi Hazánk elképzelései szerint. Az idejétmúlt politikusi privilégium, a mentelmi jog eltörlése mellett köteleznénk az országgyűlési képviselőket, hogy nyilatkozzanak esetleges egyéb állampolgárságukról. A közérdekű adatok megismerhetőségének nagymértékű korlátozásán változtatni kell, felül kell vizsgálni a látszólag nemzetbiztonsági érdekkel indokolt titkosítások jogosságát.
Egyetért-e azzal, hogy a milliárdosokra vagyonadót kell kivetni? A Mi Hazánk Mozgalom elszámoltatná az oligarchákat, de a sok esetben törvényesített politikusbűnözés miatt a közvagyon visszaszerzése csak a milliárdosokra kivetett vagyonadó révén sikerülhet, márpedig a Mi Hazánk nem ígérgetni szeretne, hanem tényleges, radikális lépéseket tervezünk e téren is. A milliárdosok megadóztatása ráadásul azért is indokolt és igazságos, mert a társadalmi olló egyre jobban nyílik szét a szegények és gazdagok közt, a társadalmi mobilitás csökken, tehát szükség van a milliárdosok nagyobb adójára.
Egyetért-e azzal, hogy újra halálbüntetéssel sújtsák a legsúlyosabb, leginkább védtelenek (például gyermekek) elleni életellenes bűncselekmények elkövetőit? A halálbüntetésnek elrettentő hatása van. A halálbüntetés eltörlésével azt üzenjük a társadalomnak, hogy a gyilkos élete értékesebb, mint az áldozaté. A Pepperdine Egyetem két professzorának kutatása szerint az elmúlt 26 év egyesült államokbeli tapasztalatai alapján a gyilkosságok aránya a kivégzések számával ellentétes tendenciát mutat, és minden kivégzés átlagosan 74-gyel csökkenti a gyilkosságok számát a rá következő évben. Ezzel szemben az életfogytig tartó börtönbüntetés – ami ráadásul nagyon sokszor valójában nem a gyilkos élete végéig tart – nem jelent igazi visszatartó erőt. A tényleges életfogytiglanra ítélt bűnözőknek pedig nincs vesztenivalójuk, így semmitől sem riadnak vissza, ezáltal veszélyt jelentenek rabtársaikra és az őrökre, sőt egy sikeres szökés esetén az egész társadalomra. A börtönbüntetés mindezeken felül rendkívül költséges, és a tisztességes adófizetőkre ró újabb terheket, ugyanakkor sok bűnöző számára a magyarországi börtönkörülmények egyáltalán nem elrettentőek, ezért a Mi Hazánk Mozgalom javasolja a nemzetközi jogon alapuló, államközi szerződésekben szabályozott külföldi, például szibériai bérrabtartást is, mely ráadásul jelentősen csökkenthetné a fogva tartás költségeit.
 Egyetért-e azzal, hogy Magyarország a horvát döntéshez hasonlóan semmissé tegye a devizahiteleket? Az eddigi kormányok kiszolgálták hazánk gyarmatosítását, mert a családok eladósodottságán nem változtattak érdemben. A jogi lehetőség megvolna, csak a szándék hiányzik a magyar emberek megsegítésére. Hazánkban éppen a legkiszolgáltatottabb réteg nem tudta teljesíteni az elmúlt években a devizahitelesek megsegítését célzó lépések kritériumait. Ráadásul akiknél sikerült eredményeket elérni, azoknál is ezek a tartozások általában egyszerűen átalakultak másfajta tartozássá, másnak való tartozássá; ezeknek az alapja azonban ugyanaz a tisztességtelen, elégtelen információk alapján köttetett szerződés. A Mi Hazánk Mozgalom szerint ezért nem halogatható tovább a devizahitel-károsultak kompromisszumok és látszatmegoldások nélküli, tényleges megsegítése.
Egyetért-e azzal, hogy minden értelmetlen cigányügyi program finanszírozását le kell állítani? Az elmúlt években százmilliárd forintos nagyságrendben költött a magyar állam különböző programokban a cigányság felzárkóztatására, de mindhiába. Magyarország demográfiai válságának következményei még súlyosabbak, ha a megszületett gyermekek egyre nagyobb számban olyan társadalmi csoportban nőnek fel, ahol évtizedek óta újratermelődik a munkanélküliség, a bűnözés, a szociális juttatásokra való berendezkedés. Ezen pedig semmilyen program nem tudott érdemben változtatni, hiába a rengeteg pénz. Ezzel szemben sorra kerültek elő a cigányság vezetőit érintő korrupciós ügyek, amelyek szintén következmények nélkül maradtak. Azt is ki kell mondani, hogy a cigányügyi programokra költött hatalmas összegek jelentékeny része a célcsoporthoz sem jut el. A Mi Hazánk Mozgalom szerint radikális változtatásra van szükség a fennálló tabuk ledöntésére. Nem mi vagyunk rasszisták, hanem azok, akik ezeket a milliárdokat bőrszín alapján osztogatták.
Egyetért-e azzal, hogy az ügynöklistákat nyilvánosságra kell hozni, a kommunista luxusnyugdíjakat pedig meg kell szüntetni? A „rendszerváltás” mulasztása az állambiztonsági múlt feltárása, a kommunista vezetők elszámoltatása és kitiltása a közéletből, valamint a luxusnyugdíjuk megvonása. Mindegyikre nyújtottak be javaslatokat az Országgyűlésben már 2010-ben a Mi Hazánk Mozgalom vezetői, nem késlekednénk a lépéssel, ha döntési helyzetbe jutnánk. Tűrhetetlen, hogy pl. még a Mansfeld Péterre halálos ítéletet kérő ügyész, Mátsik György is kaphatja a több százezres luxusnyugdíját, és még sok egykori állampárti vagy titkosszolgálati vezetőnek folyósítanak alanyi jogon (vagy özvegyének) ilyen kiemelt juttatást.
Egyetért-e azzal, hogy az észtországi példa alapján hazánkban is ingyenessé kell tenni a helyi tömegközlekedést? Az észt fővárosban már több mint 5 éve ingyenes a tömegközlekedés; az állam minden egyes helyi lakos adójából évente átutal ezer eurót a közlekedési cég számlájára. A személyautó-forgalom csökkent, ezáltal a dugók is, a környezetszennyezés mérséklődött, fővárosuk élhetőbbé vált. A jegyértékesítésen és ellenőrzésen megspórolt pénzt főként a járműpark korszerűsítésére és takarítására fordították. A tallinni siker alapján az észt állam most úgy döntött, hogy az ingyenes közlekedést az egész országra kiterjesztenék 2020-ra, és több nyugat-európai város, köztük Párizs is fontolgatja ugyanezt. A Mi Hazánk Mozgalom szerint a sikeres külföldi példákból tanulni kell, az élhetetlenné váló fővárost pedig nem a dugódíj mentheti meg, hanem az ingyenes tömegközlekedés, illetve az M0-s autópálya (és a többi bevezető szakasz) újra díjmentessé tétele.
Egyetért-e azzal, hogy a parkolási maffiát meg kell fékezni, s az önkormányzatokat kötelezni kell a lakosságot megillető parkolóhelyek kiépítésére? A súlyos, megoldatlan parkolási helyzet oka a bevételcentrikus, lakás- és autóhasználatot korlátozó parkolási rendszer, mely ugyanakkor jellemzően bevételhez sem juttatja az önkormányzatokat, mert a parkolási maffia rendszerüzemeltetés címén eltünteti a pénzt. A Mi Hazánk Mozgalom szerint az önkormányzatok a szükséges parkolóhelyek kiépítésének hiányával mulasztást követnek el, amiért anyagi kártérítési felelősséggel tartoznak a lakosok felé. Azt szeretnénk, hogy befizetett gépjárműadó esetén alanyi jogon járjon a térítésmentes parkolási engedély az ott élők részére. A Mi Hazánk azt is követeli, hogy a befolyt parkolási pénzek kezelőit visszamenőlegesen számoltassák el.
Egyetért-e azzal, hogy többletforráshoz jussanak a kistelepülések népességmegtartó erejük növeléséhez? A nemzet bölcsője és megmaradásának záloga a magyar vidék. Az elmúlt évtizedekben azonban a kistelepülések lakosságszáma vészesen csökkenő tendenciát mutat. A helyben való boldogulás lehetőségei híján a fiatalok, családosok elköltöznek. Az elnéptelenedő falvakban nincs elég munkalehetőség, rossz állapotú utakon közelíthető meg a legközelebbi nagyobb település. Sorra zárnak be az iskolák, nincs óvoda, sok helyen hiányzik a lakosság komfortérzetéhez szükséges alapvető infrastruktúra is. Jelenleg sem tapasztalható politikai akarat az elvándorlás megállítására. A kis önkormányzatok a kötelező feladataik ellátására is alig kapják meg a szükséges finanszírozást, letelepedési támogatás biztosítására sincs módjuk. A Mi Hazánk Mozgalom ezért a kistelepülések megmaradása, az elvándorlás megfékezése érdekében többletforrások biztosítását szorgalmazza.
Egyetért-e azzal, hogy a közmunkások értékteremtőbb feladatokat és azért nagyobb megbecsülést, magasabb bért kellene, hogy kapjanak? Az országban csaknem 150 000 közfoglalkoztatott végez munkát, s ezt a létszámot szeretné drasztikusan csökkenteni a kormány. A Mi Hazánk Mozgalom ezzel ellentétben két kategóriát vezetne be a közmunkában. Egy magasabb, legalább minimálbért elérő jövedelemért végzett értékteremtő munkát tenne lehetővé, ezzel segítve leginkább az alulfinanszírozott, kevés saját bevétellel rendelkező kistelepüléseket, ahol ezek a helyi dolgos kezek építik, gondozzák napról napra a közösségi életteret. A bér egy része a teljesítménytől függően mozgóbérként kerülne megítélésre. Azok részére pedig, akik különböző okok miatt alkalmatlanok más, építő jellegű munka elvégzésére, meghagyná a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszert, mintegy kötelező jellegű kiindulási pontot a munka világába, de a motiválhatókat az első kategóriával ösztönözné, a magasabb bérrel, nagyobb megbecsüléssel sarkallná az egy szinttel előrébb lépésre, a minőségibb munkavégzésre. A Mi Hazánk elkötelezett a munka- és teljesítményalapú társadalom építésében, ezért a közfoglalkoztatottaknál is szorgalmazza a teljesítményarányos, differenciált bérezést.
Egyetért-e azzal, hogy a politikai kultúra javítása érdekében minden pártnak kötelező legyen választási programot készíteni és miniszterelnök-jelölti vitát vállalni? A politika és a közbeszéd színvonala romlik, egyre kevésbé szól az emberek mindennapjait érintő javaslatokról, sokkal inkább a személyeskedő sárdobálás a jellemző. A Fidesz felelőssége ebben kimagasló, hiszen még egy formális választási programmal sem tiszteli meg a felelős döntésre készülő állampolgárokat, és miniszterelnök-jelölti vitát sem vállal, sőt képviselőjelöltjeinek is tiltja az ilyen vitákon való részvételt. Ezek helyett közpénzből, milliárdokból folytatnak demagóg kormánypropagandát. A Mi Hazánk Mozgalom ezeken változtatni szeretne.
Egyetért-e azzal, hogy meg kellene tagadni az egészségügyben a nem életmentő orvosi beavatkozásokat az úgynevezett potyautasoktól, akik úgy veszik igénybe az ellátást, hogy év(tized)ek óta nem fizetnek semmilyen tb-hozzájárulást? Magyarországon az egészségügy finanszírozása katasztrofális állapotban van, ennek egyik oka a potyautasok magas száma, akik mégis ugyanolyan ellátást kapnak, mint az egészségügyi járulékot tisztességesen fizetők. Hazánkban 1 eltartottra 0,7 befizető jut, míg 1975-ben még 1,7 jutott, és ezt a változást azóta egyik kormány sem orvosolta, így az összeomlás nemcsak a nyugdíjrendszert fenyegeti, hanem az egészségügyet is. A közelmúltban volt olyan hónap, amikor félmillióan vették igénybe az egészségügyi ellátást úgy, hogy nem fizettek járulékot. A Mi Hazánk Mozgalom nem elégszik meg a jelenlegi színvonallal, ezért egyedüli pártként szorgalmazza, hogy ezen változtatni kell azért, hogy a források nagyobb részben szolgálják a tisztességes járulékfizetők ellátását.
Egyetért-e azzal, hogy véget kell vetni az indoklás nélkül kért, „bemondásra” végzett abortuszoknak? A jelenlegi Alaptörvény elvileg előírja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, ez azonban egyáltalán nem teljesül; a meg nem határozott „súlyos válsághelyzetre” való hivatkozással indoklás nélkül kérhető, és a helyzet vizsgálata, ellenőrzése nélkül el is végzik a terhességmegszakítást állami támogatással. A megfogant gyerek már élő, emberi lény, akit ezért minden emberi jog megillet. A Mi Hazánk Mozgalom nem csupán a természetjog és a keresztény egyházak vallási tanításával is egybecsengően e legártatlanabb és legvédtelenebb emberek jogaiért, hanem az őket „teherként” hordó, termékenységükben veszélyeztetett szülőkért is küzd. Nemzeti vészkorszakba sodródott hazánkban kirívóan sok, csaknem 30 ezer magzatelhajtás történik évente (miközben a születések száma már csak 90 ezer körül van), sokan egyfajta fogamzásgátlásnak tekintik, vagy csak valami könnyed, fogászati rutinkezeléshez hasonló súlyú beavatkozásnak, s még az édesanya sem kap tájékoztatást döntése súlyáról, következményeiről. Ezért indokolt volna megvizsgálni például a hatályos lengyel szabályozást, hogy a kezdetben talán lehetetlennek tűnő szülői szerepet minél többen érezhessék vonzóan várandós, sőt áldott állapotnak.
Egyetért-e azzal, hogy az oktatásban az integráció mindenáron való erőltetése helyett bizonyos esetekben a szegregáció minden érintettnek jobb megoldást jelenthet? Az oktatásban is jelentkező feszültséget jelent, hogy a társadalmi együttélés alapvető szabályait betartani nem tudó, illetve nem akaró diákok viselkedésükkel olyan kihívás elé állítják a közösséget, amelynek megoldására valójában speciális szakemberek képesek. Mindez a spontán szegregáció kialakulásához vezetett, amely igazságtalan terhet ró azokra a családokra, akik biztonságos körülmények között, színvonalas oktatást szeretnének megadni a gyermekeiknek. Mindezek miatt a Mi Hazánk Mozgalom szerint szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy csak az integráció jelenthet kiutat: ezzel szemben a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozása elengedhetetlen, ahol a felelőtlen szülők nevelési hiányosságait is pótolják, biztosítva a szükséges szocializációt, méghozzá hatóságilag kijelölve azon diákokat, akiknél ez kötelező akár évekig.
Egyetért-e azzal, hogy a választójog gyakorlásának feltétele legyen az írni-olvasni tudás? Sajnos visszatérő jelenség a választások alkalmával, hogy egyes pártok kihasználják az alacsony jövedelemmel rendelkező választók rászorultságát, és akár egyszeri juttatásokért cserébe „megvásárolják" a szavazatukat, így sérül a népakarat kinyilvánításának lehetősége. Emellett felmerül a kérdés, hogy mennyiben tud felelős döntést hozni az ország jövőjével kapcsolatban valaki, aki írni-olvasni sem tud. A Mi Hazánk Mozgalom szerint érdemes tehát társadalmi vitát folytatni arról, hogy a jogosítvány megszerzéséhez hasonlóan a választójogot is alapfokú iskolai végzettséghez kössük, ami idősebbek esetén akár csak a 6 elemi osztály elvégzését követelné meg.
Egyetért-e azzal, hogy a gyermekvállalást és -nevelést tegyük nyugdíjszerző tevékenységgé? Hazánk legnagyobb problémája a katasztrofális demográfiai helyzet, mely már nemcsak a nyugdíjrendszer, hanem az egész államháztartás összeomlásával fenyeget. Ezért össztársadalmi érdek a gyermekvállalást minden eszközzel segíteni. A Népesedési Kerekasztal felvetését megfogadva a Mi Hazánk Mozgalom is javasolja a társadalmi igazságosság és a fenntartható államháztartás jegyében, hogy a nyugdíjba számítsák bele, ha valaki gyermek(ke)et nevelt, méghozzá ha munkára nevelt. Kapjon érte nyugdíj-kiegészítést, ha legalább szakmaszerzésig neveli, taníttatja! Ha pedig valakinek nem lehet gyereke, az a nevelési költségek helyett öngondoskodásra teheti félre azt a pénzt. Már a gyermeknevelés ideje alatt is további támogatással kell ezen gyermekes családokat segíteni, például járulékkedvezménnyel.
Egyetért-e azzal, hogy készüljenek végre a magyar történelem dicső időszakait bemutató, nagy költségvetésű játékfilmek? Az Egri csillagok 1968-as forgatása óta eltelt fél évszázadban nem készült nagyszabású játékfilm történelmünk semelyik dicső epizódjáról, pedig az elmúlt években is több pályázatot nyújtottak be az Andrew G. Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalaphoz például a pozsonyi csata, Toldi, Hunyadi vagy Zrínyi témájában, de mindet elutasították. Az állami filmpolitika a történelmi tematikákban csak a bűntudatkeltést támogatja. Ezzel szemben a Mi Hazánk Mozgalom erősítené a nemzeti öntudatot, a hazánkhoz való kötődést azzal is, hogy tudatosan olyan időszakokat, szereplőket állítana középpontba (például egy Rongyos Gárdáról készíthető játék-, illetve akár akciófilm által), amelyek révén a mozgóképek a kulturális értékek hordozása és a történelmi ismeretek átadása mellett nemzeti büszkeségünket is erősítenék.
*B.Kiss-Tóth László 2018.07.18.

Korábbi bejegyzések

Portfolio.hu Online Gazdasági Újság

Híradó

HunHír.Hu